Érdemes lenne programozást tanulni, esetleg valamiféle programozónak? Mik az IT lehetőségek? 20 évesen nem késő?

Ezekre a kérdésekre elég nehéz válaszolni, ha még nem programoztál. Mindenképp csak akkor kezdj bele, ha érdekel. Valóban nagyon kecsegtető a fizetés, de azt ne felejtsük el, hogy vannak napok, amikor egy problémára kell megoldást találni (ugyanazon a problémán gondolkozni napi 8 órába), miközben a határidő sürget. A pénz nem fog elég motivációt adni, hidd el.

20 évesen nem vagy még elkésve. Egyik munkatársam az egyetemen tanult először programozni (18 évesen kezdte) és ugyanúgy fejlesztőként dolgozik.

Illetve a valós életben egy projektet nem egy ember ír (általában). Csapatmunkáról van szó, rákerülsz egy projektre, megvan adva, hogy neked milyen feladatköreid vannak és azzokat ellátod, miközben igazodsz a többi fejlesztőhöz.

Nem késő. Egyetemet soha sem késő elkezdeni, nincs korhatár. Anyukám 40 évesen kezdett el egy rajzszakot.

Az újságoknak ne dőlj be. Sajnos sok helyen félretájékoztatják az embereket. Valóban van X ezer betöltetlen informatikus állás, csak nem mindegy, hogy milyen. Leginkább a jócskán képzett, profi programozókból van kevés. Ehhez pedig rengeteg tudás, érdeklődés, és tapasztalat kell. Mire ezt megszerzed, mögötted lesz 5 év egyetem, 3 év munka, amit te is 150k-val fogsz kezdeni, aztán ha már túlteljesítetted magadat, emelhetsz, vagy mehetsz külföldre, ahol ötszörösét ajánlják... Nem azokból a munkásokból van hiány, akiket 3 hét alatt be lehet tanítani a munkára.

Informatikusként állást találni kb. bárhol lehet ettől függetlenül, még ha nem is vagy vérprofi. A fizetés itt is lehet minimálbér, de akár 750 ezer havonta is simán lehetséges. Ez a tudástól, a teljesítménytől függ. Nyilván a jobb fizetéshez sokat kell szenvedni.

A programozó élete nem olyan könnyű, mint azt a fizetés alapján gondolnád. Rengeteget kell dolgozni azért, hogy hibamentes legyen a program, hogy jól legyen felépítve, és hogy gyorsan végezz vele. Kiváló logika szükséges hozzá, rendszerezettség, végtelen türelem, jó angol tudás, absztrakt gondolkodásmód, és még lehetne sorolni. A programkód leírása csak az egyik rész, az elmélet a másik.

Hogy mit csinál egy informatikus, az cikkek közzétételétől mosógép beprogramozásán át tömérdek adatelemzésig bármi lehet. A programozó általában kap egy megrendelést, a vevő részletesen leírja, mit akar, utána a csapat készít specifikációt, diagramokat, terveket, megbeszélik hogyan csinálnák meg, pár hét/hónap/év alatt megírják a kódot, és a kód írási idejének sokszorosa alatt tesztelik, hibamentesítik, dokumentálják a munkát, ezt később is folytatják. Néha tépik a hajukat, mert a vevő valami baromságot akar, vagy menet közben változtat. Mivel a programozó sem ismer mindent, sokszor keresgélnie kell az interneten az új dolgokat, a keretrendszerek leírását/dokumentációját bújja, hogy megértse, hogyan kell használni.

Nem tudom, hogy a #6 válaszoló, honnan szedi ezeket, de ha tényleg igaz, amit ír, akkor ott a tudással van probléma, nem a munkaerőpiaccal (ezt nem bántásnak mondom, de a jó programozóból hiány van, lehet ilyen-olyan papírja az ember, ha nem tudja használni azt, amit meg kellett volna tanulnia az egyetemen). Továbbá saját tapasztalatból tudom cáfolni, mert másodéves BSc-sként, gyakornokként egy kis cégnél vidéki városba jóval többet kerestem nettóba, mint a minimálbér.

Plusz azért az egyetemen szaktársakkal nem egyszer feljött/feljön ez a téma, ki hol mennyit keres stb

Ha a proginfó és mérnökinfó közötti különbséget nézzük, akkor nagyon felületesen annyi a válasz, hogy a fizika. Elég sokan tanácsolják azt (köztük én is), hogy ha szereted a programozást, a matekot és mellette a fizika is érdekel, akkor mérnökinfó. Ha a fizika hidegen hagy, akkor proginfó (helyette lesz még nagyobb adag matek, algoritmizálás stb). Én is pont ezért mentem proginfóra.

Mérnökinformatikusok inkább a gépközelebbi programozásban jártasak (mondjuk a robotikában stb). Proginfó inkább a felhasználói alkalmazásokra fókuszál (vállalati rendszerek, asztali alkalmazások stb). Persze a kettő valamilyen szinten fedi egymást és a kettő között van átjárás.

Rengeteg olyan szaktársam van, akik nem informatika szakközépből ment (én abból mentem BSc-re, de nem voltam sokkal előrébb, sőt, ha utólag lehetne változtatni, akkor én matek tagozatos gimibe mentem volna vagy pedig nyelvi előkészítősbe). De igazából ez senkinek sincs a homlokára írva, így teljesen lényegtelen, senki nem fog ezzel törődni. Speciel az egyik munkatársam úgy ment BSc-re, hogy abszolút nem is programozott még előtte (és most ő is ugyanúgy fejlesztőként dolgozik). Szóval ezek a lemaradások behozhatóak, a lényeg a szorgalom és ahhoz pedig motiváció kell (ez az egész pályafutásod során fontos, mindig fejlődnöd kell, új dolgot tanulni, gyorsan változnak a piaci igények, technológiák).