Néhány kérdés a doktori címről?

A hiedelemmel ellentétben nincs dr. és Dr.

Legyen az tudományos fokozat vagy a szakmához "járó" doktori cím, bármelyiket használhatják.

A tudományos fokozat, akkor Dr. helyett PhD-t is rakhat a neve elé, ha úgy tetszik neki.

Különbséget kell tenni a doktori cím (dr.) és a tudományos fokozat (Dr.) között.

Az, aki elvégzi az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, állatorvos, jogász vagy államtudományi képzést, a diploma megszerzésével jogosulttá válik arra, hogy a doktori címet, vagyis a "dr."-t használja.

Az, aki bármilyen tudományterületen PhD fokozatot szerez (ide értve azokat is, akik a diplomájukkal doktori címet kaptak), jogosulttá válnak a "Dr."-t használni.

Annak érdekében, hogy ne tartson tovább a címeket és fokozatokat felsorolni, mint magát a nevet, általában azok, akik mindkettővel rendelkeznek, csak az egyiket szokták használni (jellemzően a Dr-t).

Oké, de hogy néz ki ez a gyakorlatban? Siralmasan, teljes a zűrzavar. A legtöbb orvos, jogász stb. nincs tisztában ezzel a különbséggel, és előszeretettel használják a Dr-t, annak ellenére, hogy hivatalosan nem jogosult rá. Egyrészt a névjegykártyákon, cégtáblákon nem ritkán minden betű naggyal íródik (bár a kedvenc megoldásom itt is a "Dr. KOVÁCS JÓZSEF", ahol az az "r" betű már tényleg igazán belefért volna...), másrészt gyakorlatilag sehol nem jegyzik fel, hogy most voltaképpen milyen doktorról is van szó, és amikor bármilyen levelet kap az úriember, biztos, ami biztos alapon Dr-t írnak, azzal nem lőnek mellé.

Bizonyos esetekben kötelező (pl. azt hiszem, ügyvéd csak úgy lehet valaki, ha a személyigazolványában szerepel a dr - pardon DR, hiszen ott is minden betűt naggyal írnak), de általában csak szakmai és hivatalos esetekben (ez utóbbi azért is fontos, mert komoly adminisztrációs köröket futhatsz pluszban, ha az egyik helyen odaírod a dr-t, a másikon nem- szóval célszerű inkább mindenhova odaírni, és akkor nincs gond a következetességgel).

Egyébként a kutya sem foglalkozik vele, lévén a legtöbben azt se szokták tudni, hogy van különbség a kettő között.

A gyakori tévhittel ellentétben a magyar helyesírás nem tesz különbséget a különféle doktori címek helyesírása között. Önállóan állva mindegyiket nagy D-vel (Dr. X. Y.), mondatban pedig mindegyiket kis d-vel (Beszéltem dr. X. Y.-nal) kell írni az MTA ajánlása szerint.

[link] (151-es pont)

Doktori CÍMET többféle módon lehet szerezni:

1. olyan képzés elvégzésével, amely foglalkozásdoktori címet ad. Pl. orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorovos, jogász. A címet nem kötelező felvenni, ez egy jog. Elméletileg mindenki maga dönthet arról, hogy beíratja-e az irataiba, vagy nem. Azonban a jogászoknál egy időben úgy volt (és gyanítom, hogy még mindig úgy van), hogy a kamara előírja, hogy be kell vezettetni az okmányokba, különben nem dolgozhat az illető (tehát nem kötelező, de ha dolgozni szeretnél a szakméban, akkor nem igazán kerülhető el). Az orvosi kamara ilyet nem ír elő, az orvosi pecséten úgyis szerepel a doktori cím, függetlenül attól, hogy a személyi igazolványában használja-e az illető.

2. Emellett doktori címet lehet tudományos FOKOZAT (PhD = doctor of philosophy) megszerzésével is. Természetesen tudományos fokozatot (PhD-t) olyan is szerezhet, aki már rendelkezik másféle doktori címmel (de a címet ő már nem így szerzi meg, mivel azt már korábban megszerezte). Akinek korábban nem volt doktori címe, ő a PhD fokozat megszerzésével doktori címet is szerez. Sőt, akár több tudományos fokozat (PhD) is szerezhető több tudományterületen is, de ez nem túlzottan gyakori.

Régen létezett még az ún. „kisdoktori” cím is (régen ez volt az MTA által el nem ismert, egyetemek által adományozott tudományos fokozat), ma már ilyet nem lehet szerezni (de a korábban szerzettek használhatók). A korábbi kandidátusi (CSc = candidate of sciences) címet pedig a PhD váltotta fel (fontos különbség, hogy a CSc-címet az MTA doktora (DSc = docotr of sciences) címhez hasonlóan az MTA adományozta, a PhD-t viszont az egyetemek adományozzák). Az 1990 előtti irodalomban a külföldi kutatók PhD-fokozatát gyakran „kandidátus”-nak fordították le.

Magyarországon ma egyetlen tudományos fokozat van, a PhD. Emellett van még az „MTA doktora” (korábban: DSc) titulus, amely nem külön fokozat, és amelyet a köznyelvben gyakran „nagydoktori”-ként emlegetnek. Ezt a PhD-val ellentétben nem az egyetem, hanem az MTA adományozza. Ennek előfeltétele a PhD, így ezt olyanok szerezhetik csak meg, akik már egyébként is rendelkeznek doktori címmel.

Ha a dr. megjelölés mellett jelölni akarjuk írásban a doktori cím(ek) fajtáját is, tehetjük azt a hagyományos módon: dr. med. (általános orvos), dr. med. dent. (fogorvos), dr. pharm. (gyógyszerész), dr. med. vet. (állatorvos), dr. iur. (jogász), dr. rer. pol (államtudományi szak), dr. phil. (PhD)). Az újabb, és ma már az előzőnél gyakrabban használatos jelölés a név után, felsorolásként törénik (Dr. X. Y., MD, PhD, DsC). Legtöbbször olyanoknál szokás használni, akiknek többféle címük is van. Ebben a formában nem ritka az angol nyelvterületen használt rövidítések (pl. MD = medical doctor) használata sem. A CSc-t és DSc-t a PhD mintájára általában pont nélkül írják, bár a hivatalos írásmód a C.Sc és D.Sc lenne. A hivatalos iratokban a fentiekre nincse lehetőség, mindegyik doktori cím egységesen „DR.”-ként (csupa nagy betűvel, ugyanúgy, mint a teljes név minden betűje) lesz beírva, ha az illető úgy dönt, hogy beíratja...

Olvasnivaló:

[link]

[link]

Más országokban: [link]

#5:

„Elég ripacs, amikor egy foglalkozásdoktor (jogász stb) nem munkahelyi kontextusban használja a doktori előtagját, ráadásul megtévesztően nagy D-vel.”

Ha nem mondatban áll, hanem önállóan, akkor nagy D-vel KELL használni a "foglalkozásdoktor" doktori címet is. Mondatban meg a tudományos fokozat által szerzett doktori címet is kicsivel (még akkor is, ha az illető mellesleg az MTA doktora is, vagy legyen akár Nobel-díjas...). Ez pusztán helyesírási kérdés, semmi több.

Egyébként, ha "PhD-val rendelkező egyén nem munkahelyi kontextusban használja a doktori előtagját, ráadásul megtévesztően nagy D-vel", az nem ripacs szerinted? Magánemberként én sem látom sok értelmét a doktori címek használatának (akár foglalkozásdoktori, akár PhD, akár mindkettő), de attól még nem ripacs. Miért lenne az?

„Csak akkor van beégés, ha valaki rákérdez, hogy hol és miből doktorált.”

Miért lenne „beégés”? Ilyenkor a foglalkozásdoktor elmondja, hogy jogász-, orvos-, stb. doktor. A PhD-val rendelkező meg elmondja, hogy a doktori disszertációjának a címe mondjuk „Az eunuchok szerpe az adminisztrációs folyamatokban az egyiptomi középbirodalom idején”, esetleg "A homoszexualitás ábrázolása az albán festészetben a 19. század 2. felében", vagy „A TF1740989 transzkripciós faktor hatása a tumor szupresszor gének expressziójára csirke embrióban” volt.

Sajnos elég gyakori jelenség, hogy egyes tudományos fokozattal igen, de foglalkozásdoktori címmel nem rendelkező egyének azt hiszik, hogy az ő doktori címük többet ér egy orvos vagy egy ügyvéd doktori címénél. Pedig doktori címként pontosan ugyanannyit ér. Csak épp másra jogosít fel, és mást jelent: a doktori fokozat (PhD) azt jelenti, hogy valaki valamilyen saját kutásból írt egy disszertációt, amit a törvényi előírások szerint meg is védett. Az orvosdoktori cím meg azt jelenti, hogy valaki 6 éven keresztüli kemény tanulással elsajátította az orvostudomány összes fő területének elméleti és gyakorlati ismereteit, ezekből sikeres vizsgákat tett, megírt egy disszertációt és államvizsgázott. A jogászok doktori címe ugyanezt jelenti jogi téren. Javaslom, hogy aki a PhD-ját ezeknél többnek gondolja, végezze el valamelyik „foglalkozásdoktori” címet adó képzést is, és utána nyilatkozzon arról, hogy mennyire is volt könnyű a PhD-hoz képest.

Mielőtt még azt mondaná valaki, hogy „savanyú a szőlő”, nekem van „foglalkozásdoktori” címem és PhD-m is. 3-as voltam.

Ha ugyanannyit ér a foglalkozásdoktori cím, akkor minek szereztél PhD-t (azaz rendes doktorit) is mellé? (?)

Nem. Egyàltalán nem ugyanannyit ér a kettő. A foglalkozásdoktori cím (állatorvos, gyógyszerész, jogász esetében) annyit ér, mint az “okl.” azaz egy egyetemi diplomát ér. Ez se semmi, de nem ér annyit, mint egy tudományos doktori fokozat.

#7-8:

„Ha ugyanannyit ér a foglalkozásdoktori cím, akkor minek szereztél PhD-t (azaz rendes doktorit) is mellé? (?)”

Mert másra jogosít. Ahhoz, hogy a szakmámban dolgozhassak, ahhoz a „foglalkozásdoktori” cím kell (és ehhez nem kell PhD, nem köteleező egyetemi oktatóként sem dolgozni). Viszont attól, hogy valaki mondjuk irodalomból PhD-t szerez, nem gyógyíthat betegeket, nem állíthat össze gyógyszerkészítményeket a patikában, nem képviselheti az ügyfele érdekeit bírósági tárgyaláson, stb.

Ahhoz, hogy egyetemen dolgozhasson valaki vezető kutatói állásban, ahhoz meg a PhD kell, de ez meg nem feltétlenül igényli, hogy az ember „foglalkozásdoktorival” vágjon neki, egy büfészakon szerzett alap- és mesterdiploma is megteszi. Vannak szakok (alap- és mesterképzésen is), ahol a legnehezebb viszgákra kb. 100 oldalt kell megtanulni. Ezzel szemben jogon, orvosin, gyógyszerészetin, állatorvosin, stb. nem ritkák a több 1000 oldalnyi anyagból tett vizsgák. És pontosan ezért ezek a szakok azoik, amik „foglalkozásdoktori” címet adnak.

„Nem. Egyàltalán nem ugyanannyit ér a kettő. A foglalkozásdoktori cím (állatorvos, gyógyszerész, jogász esetében) annyit ér, mint az “okl.” azaz egy egyetemi diplomát ér.”

Ha a képzés szintjét nézzük, akkor annyit. De itt most doktori CÍMRŐL (és NEM FOKOZATRÓL) beszélünk, ennek szempontjából pontosan ugyanannyit ér. Fokozatként kevesebbet ér. Ha meg orvosként vagy jogászként akarnál dolgozni, akkor többet ér, mert egy mezei PhD-val nem tehetnéd meg.

„Ez se semmi, de nem ér annyit, mint egy tudományos doktori fokozat.”

A tudományos ranglétrán valóban nem ér annyit.

Más szempontból meg még többet is ér (ld. előbb).

A kérdés témája (doktori CÍM) szempontjából meg pontosan ugyanannyit. A hatályos jogszabályok alapján mindkettő ugyanúgy jogosít ugyanannak a doktori címnek a használatára. És ez akkor is így van, ha egyeseknek esetleg nem tetszik. Vagy bele kell törődni, vagy küzdeni, hogy változtassák meg (mert amíg nálunk így van, addig nem a német jog a mérvadó, még ha szerinted az lenne is a „helyes”).

„Ui: Németországban pl. nem lehet foglalkozásdoktori címet használni, itt teljesen tiszta a képlet.”

Attól, hogy te ezt tartod helyesnek, attól még ott sem „tisztább” a képlet, csak a jogi szabályozás más. Én is mondhatnám, hogy az angol köznyelvben meg ha azt mondjuk valakire, hogy „doctor”, az hagyományosan „medical doctort”, azaz orvost (MD-t), és nem PhD-t jelent. Az Oxford Dictionary szerint is ez a szó elsődleges jelentése:

[link]

Ennek oka az, hogy a 19. századi Angliában caak az orvos és a jogász doktori címe létezett, a PhD még nem. Ma medig már mindkettő létezik, így akinek mindkettő megvan, már „dual doctor”: [link]

(tehát ebből a szempontból is ugyanannyit ér a kettő, mivel ha csak az egyik van meg, akkor nem lehetnél „dual doctor”). Minden országban máshogy van. A mi szempontunkból ezeknek sincs jelentősége, mivel Magyarországról van szó. A különböző országok szabályozásáról itt olvashatsz:

[link]

1) Nem szükséges a foglalkozás”doktori” címet idézőjelbe tenni, ugyanis ez a neve magyarul is, németül is.

2) A német cikk világos rendet teremt. A foglalkozás”doktor” nem doktor. El kellene venni. Méltatlan az orvosokkal szemben, méltatlan a valódi doktorokkal szemben, de méltatlan a mérnökökkel, közgazdászokkal szemben is.

3) Az, hogy “büfé, ruhatát szak”-ról beszélsz, már mutatja, hogy lenézel egyetemi szakokat... pedig a te államigazgatási vagy jogi egyetemi azaz MESTER végzettséged pontosan annyit ér, mint egy kommunikáció szakos bölcsészé. Sorry.

A többi mellébeszélés. A mesterszakosoknak nem lenne szabad doktori címet viselniük, kivétel a szakvizsgázott orvosok.