Hol tud érvényesülni a későbbiekben az, aki asszíriológiát végez az egyetemen?

asszíriológia szakirány:

- nyelvi képzés [akkád nyelv (szövegolvasás), sumer nyelv (nyelvtan, szövegolvasás), egyéb sémi és ékírásos nyelvek (arab, héber, arámi, ugariti, hettita, elámi, óperzsa vagy hurri)];

[link]

Ezek mind nagyon nehéz nyelvi tanulmányok.

És mi az 'A' terv? Az is szívcsücsök? Ha nem akkor veszélyes, hogy zsákutca a fentiek szerint, és hogy nem marad idő elmélyedni az asszíriológiában...

tehát képző- és iparműv. terület... ezekre a helyekre nagyon nehéz bejutni - egy jó előkészítőre kellene járni...

Vannak alkotói válságok, ez lehet az elbizonytalanodás mögött... Fellegi Ádám zongoraművész meséli, hogy sokat dolgozik egy művön, gyakorol - és mégis van egy pont, amikor úgy érzi az egész összeomlik és újra kezdeni kell felépíteni:D

De a tanulmányokat mindig "kezdeni " kell, a "kezdésben" van egy lendület, amit nem lehet nélkülözni.

Most azt mondom - noha ez nagyon nem divatos dolog - ne úgy válassz, hogy melyikben van több pénz. Sajnos, nem lehet.

Van Gogh - a világ egyik legnagyobb festője, képei ma milliárdokat érnek-, életében két képet adott el.. azt is valószínűleg csak azért, mert a nagybátyja Theo műkereskedelemmel foglalkozott és segített.

Olyan is ismerünk, akit mérnök édesapja rábeszélt, hogy csak a műszakira menjen mindenképp, mert különben később éhenhal. Elvégezte, dolgozott de nem igazán a természete szerint élt, noha jól dolgozott, de kínlódott, és majdnem éhen halt. Majd rátalált arra, ami az ő útja és különös módon a mérnöki tanulmányait is tudta ott hasznosítani, és boldogabb lett.

Olyan is ismerek, aki iparműv. középisk után - tanár - és utána végezte el a régészetet - és nagyszerűen ötvözi sokrétű tudását-

A fenti ókori nyelveket persze nem úgy kell tanulni, mint az angolt, nem is kell fecsegni rajtuk, hanem olvasás-írás, és hát sok esetben a megfelelő történelmi-régészeti-kultúrantropológiai ismeretek birtokában bizony találgatást jelent, mi is lehet odaírva?:D

Olyan is van, hogy más területekről érkeznek a tudományos értékű felfedezése, ahogy pl a lineáris B írásnál történt

A lineáris B írásos szövegeket Sir Arthur Evans brit régész találta meg a 20. század első éveiben, a krétai Knósszosz palota romjainak feltárásakor, cserépdarabokon, nagy érdem az övé, de teljesen megfejteni nem tudta. A megfejtés végül az építész végzettségű Michael Ventrisnek sikerült 1952-ben. A linearis A máig megfejtetlen, majd a ti nemzedéketek..

*