Egyetértesz azzal, hogy a jogászok, állatorvosok, gyógyszerészek ne kapjanak doktori címet?

„Ugyanannyit ér egy gyógyszerész mesterképzés, mint egy közgazdász vagy bölcsész.”

Milyen szempontból? A diploma foka szerint ugyanannyit. Doktori cím szempontjából viszont a gyógyszerész mesterképzés többet ér (ennek jogosságát vitathatod, de amíg nem nyújtasz be javaslatot a változtatásra, és amíg ennek kapcsán vagy más okból nem változtatzják meg a törvényeket, addig így is lesz). Ha gyógyszeriparban akarsz dolgozni, akkor is többet ér a gyógyszerész diploma. Ha közgazdászként vagy bölcsészéknt akarsz dolgozni, abból a szempontból meg a közgazdász meg a bölcsész diploma ér többet. Tehát igen relatív az, hogy mi mennyit ér. Rengeteg szempontrendszer van, miért akarjuk egyáltalán rangsorolni a különféle szakokat? Aztán ha ezt megtesszük, akkor majd a PhD-kat is rangsorolni fogjuk, pl. azon az alapon, hogy "igaz, hogy természettudományból/bölcsészetből is lehet PhD-t szerezni, de az „igazi” PhD az bizony bölcsészetből/természettudományból van, a másik meg nem ér annyit, és ezért méltatlan, hogy ők is megkapják ugyanazt a címet"? Semmi értelme.

„Az, hogy mi a magyar jogi szabályozás, az nem érv, hanem éppenhogy a vita tárgya.”

De érv, mivel jelenleg a jog szerint és az itt válaszolók többsége szerint is ugyanannyit ér. Az viszont lehet vita tárgya, hogy ez helyes-e. Az viszont nem lehet vita tárgya, hogy mi a jogi szabályozás, mert az tény. De ha rajtad kívül mindenki (és még a jog is) úgy gondolja, hogy így a jó (és ennek valóban főleg történeti okai vannak), az azért elgondolkodtató...

„Ha nem negatív formában vitatnánk ezt meg, hanem pl. hogy “adjunk-e doktori címet az egyetemet végzett mérnököknek”, akkor nem lenne “irigység” stb. felhangja.”

Azt is nyugodtan meg lehetne vitatni, de egyiket sem mi döntjük el. De felőlem adjunk a mérnököknek meg a közgaszdászoknak is doktori címet, nem lenne semmi bajom ezzel sem. Mindkettőt az illetékes szervnél kell kezdeményezni, aztán majd eldöntik. De akkor lehetőleg nemzetközi szinten is. A legtöbb országban ugyanis a magyarhoz hasonló a rendszer, és a szerinted követendő és helyes német példa az, amelyik szembehelyezkedik az általános gyakorlattal (és éppen ezért sokkal inkább a német rendszert lenne értelme megváltoztatni, mert pont az teszi inkonzekvenssé az egészet).

„Márpedig a jogászok historikus alapon őrizték meg a doktori titulusukat, jóllehet ez inkonzekvenciát jelent a rendszerben.”

A többiek szintúgy. És a PhD is ugyanúgy historikus alapon ad doktori titulust. Van egy fogalom, aminek ez a jelentése. Mivel azonban több jelentés is tartozik hozzá, egyeseket ez zavarhat, mivel mindenképp rangsorolni akarják ezeket a jelentéseket egymáshoz képest (pedig nem kellene). És mivel mind az egyes szakokon a diploma megszerzéséhez szükséges tudás, munka és idő (valamint a képzés időtartama alatt a tényleges munkára szánt idő) jelentősen eltérő lehet; mind a PhD megszerzésének követelményei is tudományterületenként más jellegűek, akkor mindenképpen inkonzekvenciát jelent a rendszerben, ha ezek közül bármit is egy kalap alá veszünk valami mással. Ha meg mindennek külön neve lenne, az annyira megbonyolítaná a rendszert, hogy nem érné meg. Jó ez így, ahogy van.

Közgazdász, pszichológusnak doktori? Ne nevettess..mégis mire.. Arra hogy az egyetemi éveiket végigbulizzák és nem tanulnak semmit?

Állatorvos, jogász, gyógyszerész ezerszer annyit tanul az egyetemen, sokkal nagyobb tudással..arról nem beszélve, hogy kicsit komolyabb munkát végeznek mint egy közgazdász vagy egy kamu pszichológus aki elbeszélget veled a semmiről 10ezres órabérrel

Ugyanannyit ér egy gyógyszerész mesterképzés, mint egy közgazdász vagy bölcsész.

És te ezt el is hiszed? Bölcsész mesterképzés annyit se ér mint egy év a gyógyszerészetin. Gondolom nem vagy gyógyszerész, se állatorvos, nem tudod mennyi tanulás van mögötte. Mondom ezt mesterszakos mérnökként, akinek kicsit se hiányzik az a dr a neve elé.

#Akkor azért mégiscsak az a helyzet, hogy úgy gondoljátok, hogy a gyógyszerész, államigazgatás, jogász azért érdemelné ki/meg a doktori titulust, mert ez úgymond nehezebb lenne mint egy mérnöki szak. Hát – nagyon nem."

Nyilván mindegyiket elvégezted, hogy így tudod :)

Nem az alapján van eldöntve, hogy melyik ér többet, melyik nehezebb. Hanem egyszerűen csak attól függ, hogy melyik szakmai közösségnek van erősebb lobbi ereje a társadalomban.

A kérdező logikája sem stimmel, mert akkor az orvosok sem érdemelnének foglalkozás doktorit. Mindegy hogy utána szakorovosi továbbképzésre kell járni, mert a Dr. címet már diplomához megkapják, szóval 6 év után. Annak sincs különösebb értelme, hogy évekhez rendelnénk, mert tarthat valami sokáig de attól még lehet könnyű. Illetve akkor mi van azokkal a helyzetekkel, ha valaki elvégez egy mérnöki és közgazdász diplomát. A kettő összege több lesz mint 6 év, szóval akkor ő is foglalkozásdoktorit érdemel? Szóval ez parttalan vitába torkollik mindenképp, amikor a jogi háttér egyszerű társadalmi érdekérvényesítéstől függ és semmilyen racionális logikát nem kell és nem is lehet mögé-látni.