Gonoszság nem odaadni a kidolgozott tételeket?
Szigorlati tételekről lenne szó. Van összesen 45 db több tárgyból. Levelező tagozatról van szó. A legtöbben dolgozunk valahol, de a csoporttársam aki elkérte volna a tételeimet nem. Ha jól emlékszem valamelyik rokonára vigyáz, szóval azért ő sem otthon dekkol.
Én a tételek nagy részét már nyáron elkezdtem kidolgozni, hogy ne az utolsó pillanatra/félévre maradjon és legyen idő a tanulásukra is. Ő nem kezdte el.
Mondtam neki, hogy jobban jár ha magának csinálja, mert akkor is foglalkozik vele, meg alapból nem szeretem odaadni a tételeimet, mert mi van akkor, ha a másiknak nem jó stb.
Én szerintem még sose kértem senkitől tételeket kidolgozva, mert mindig nekiálltam időben, engem meg állandóan nyüstölnek, pedig már így is rengeteget segítettem.
Mindenkinek kb ugyanannyi ideje van ezekre nagyjából és mégis engem használnak ki állandóan.
válasza:A te dolgod.
Mondjuk neked semmivel sem lenne rosszabb, ha odaadnád, de ha nem, akkor sem tehet szemrehányást senki.
válasza:Személy szerint nem adnám oda. Nagyon utálom a piócákat/más hátán felkapaszkodókat.
Egyetemen megtanultam hogy puszira nem érdemes semmit adni mert még csak meg sem köszönik legtöbbször.
válasza:A te döntésed. Ha ugyanúgy tudsz este aludni, akkor ne add oda.
Én mindig odaadtam és még a köszönömöt sem vártam el soha, mivel úgy fogtam fel, hogy majd cserébe én is kérek valamikor egy segítséget.
Volt akitől 10 év múlva kértem és nem volt különösebb probléma felhoznom a dolgot, hogy anno miattam szerzett diplomát, szóval sokat köszönhet nekem és nem kéne gagyi kifogásokat keresni.
Elszégyelte magát és segített. Persze az már más, hogy utána még ő érezte magát megsértettnek, de az már nem igazán érdekelt.
válasza: válasza:Igen, ez g***ség.
(gonoszség, mielőtt bárki félreértené)
Engem leginkább az idegesít ebben, hogy meg se próbál nekiállni és kidolgozni őket. Másrészt mondtam neki, ha valahol elakad, akkor segítek, de szerintem az nem segítség, ha a segge alá van tolva minden.
2 másik csoporttársamnak még előző félévben odaadtam kidolgozott tételeket, de ők pl nem piócák. Az egyik hoz-visz kocsival a suliból(a benzinbe azért beszállok) és róla pl tudom, hogy sok a melója. Nála megy ez a szívesség tétel oda-vissza, de aki a szigorlati tételeket kérte el, nála nincs ilyen. Másrészt az ország 2 végében vagyunk, a suli után semmi közünk nem lesz egymáshoz. Nekem semmi hasznom nincs abban, hogy segítsem őt.
válasza:Én is mindig dohogtam, amiért a fáradtságos munkámat más ingyen használta, a feláldozott szabadidőmet más bulival töltötte és azóta sem viszonozta semelyikük sem a segítségemet, de mégis jó érzés másnak segíteni és úgy vélem, hogy cserébe nem szabad semmit elvárni, hiszen önzetlenül az igazi jó cselekedet.
És ha ők nem is, de az élet majd kárpótol, mert amit másokkal teszel, azt veled fogja tenni - ez viszont tapasztalat!
De kérdésedre a válaszom: nem, nem gonoszság nem odaadni - viszont a segítségnyújtás elmulasztása nem-e számít bűnnek vagy lelkiismeret furdalás tárgyát képezi-e majd nálad? Inkább ez itt a kérdés.
Lelkiismeret furdalásom azért nincs, mert még az egyik tanárunk is figyelmeztetett minket szeptemberben, hogy kezdjük el kidolgozni a tételeket, mert nem lesz idő rá.
Az, hogy ő nem kezdett neki időben és most kuncsorog, már nem az én bajom. Enélkül is van nekem elég gondom, amivel senki nem foglalkozik(nem mintha másra tartoznának, mert nem).
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!