Meg lehet tanulni gyorsan olvasni?

- Szerintem meg.

- Szerintem nem kell ahhoz semmi, én úgy tanultam meg, hogy általános iskolában játszottunk. Ha erőlteted az egyre gyorsabban olvasást, áttérsz a szavak, esetleg kifejezések értelmezésére.

- Szerintem a megértésnek annyiban biztosan a rovására megy, hogy az ember szavakat értelmez, és ha van olyan szöveg, amelyik például humoros hatást azzal ér el, hogy szokásos kifejezésben megváltoztat egy betűt, azt az életben nem veszi észre a gyorsolvasó. Például, ha egy nagyorrú miniszterelnök tevékenységéről szóló elemzésben gúnyosan ormányválságot említ a szerző, azt biztosan kormányválságnak olvassa a gyorsolvasó.

- Szerintem a megértés rovására akkor megy, ha kezdesz elhülyülni, az meg egy természetes folyamat, kinél előbb, kinél később, kinél alapfokról megy még lejjebb, kinél zsenialitásból. Stanislaw Lem írta az űrhajósokról, hogy harminc és negyven között van az, mikor a pusztuló agysejteket még ellensúlyozza az egyre nagyobb tapasztalat. :D

- No és azt is hozzá kell még tenni, hogy van, amiben ez teljesen csődöt mond, például egy egyetemi matematika könyv, ha teljesen új anyagot tárgyal, aminél minden sort értelmezni kell, mert arra épül minden következő sor.

A gyorsolvasás kifejezés alatt különböző technikákat értünk, amelyek segítségével egy adott szöveg gyorsabban, hatékonyabban feldolgozható. (Fontos, hogy itt információszerzési / tanulási célú olvasásról beszélünk, nem szépirodalom olvasásáról.) Ezek a technikák (átfutás, skimming, pásztázó olvasás stb.) különböző olvasási célokhoz alkalmasak, tehát attól függően használandók, hogy mit szeretnél elérni az olvasással (pl. átfusd, hogy lásd, miről szól; megértsd belőle a legfontosabb dolgokat; vagy kikeress egy adott információt). Logikus lenne azt gondolni, hogy minél gyorsabb az olvasás, annál kevesebbet értünk a szövegből, de ez nem feltétlenül így van.

A szöveg elemei nem egyformán fontosak a megértés szempontjából, és olvasásunknak nemcsak az olvasás céljához, hanem a szöveghez (felépítés, stílus, szókincs, nehézség stb.) is alkalmazkodnia kell. Az említett gyorsolvasási technikák alapja, hogy szelektálunk a szövegben és csak a számunkra lényeges részekre koncentrálunk.

Ha az a célod, hogy a teljes szövegre vonatkoztatva ne romoljon a szövegértésed, akkor ehhez elsősorban néhány régi beidegződést kell leküzdeni, főként a szubvokalizációt (a hangos olvasás maradványa: mondod magadban az olvasott szöveget). Ennek kiküszöbölésével eltávolíthatod azt a korlátot, amit a beszédsebesség támaszt az olvasási sebesség növelésével szemben. A további gyorsítást (és a szövegértés szinten tartását, sőt akár javítását) pedig az teszi lehetővé, hogy a szavankénti olvasás helyett nagyobb egységeket - kifejezéseket, szócsoportokat - olvasol el egyetlen szempillantással (szaknyelven: fixációval).

Tapasztalataim szerint ezek a módszerek a legjobban készségfejlesztő tréning formájában sajátíthatók el. Én is ilyen tréningekkel foglalkozom, de mivel ez itt nem a reklám helye, keress rá a témára a neten vagy írj privát üzenetet.

Azért egy részlet a könyvből, hogy megértsd a lényeget:

Ha leülünk egy olvasó emberrel szemben, akkor jól megfigyelhetjük, hogyan működik a szeme. Egymás után megáll egy pillanatra, lefényképezi a könyv egy részét, majd tovább ugrik, ismét megáll, fényképez, és így tovább. A szem ugyan nem képes ugrás közben látni, ehhez meg kell állnia. Ki is próbálhatja: nézzen fel és gyorsan, mozgassa a szemét oldalra, ilyenkor csak elmosódott foltokat fog látni. Ahhoz, hogy valamit élesen lásson, meg kell állnia rajta a szemének.

Mennyi idő kell a szemnek, hogy megálljon, és egy-egy képet lásson? Ha a tárgy fix, és már oda fókuszál, akkor nagyon kevés idő is elég. A látásszélesség növelő gyakorlatoknál 1/50 vagy akár 1/100 másodperc is elég a felismeréshez. Mozgásnál más a helyzet. A filmeknél, TV-műsoroknál 25 képet vetítenek másodpercenként. Ezeket a képeket - ilyen sebességgel változtatva - az agy már folyamatos mozgásként fogja fel.

Ezek alapján, az olvasás során a szem kb. 1/10 másodpercig áll a szöveg felett, majd tovább mozdul 1-2 tizedmásodperc alatt. A gyakorlatban másodpercenként 3-4 ilyen mozgás-megállás ciklus zajlik le.

Ezek alapján látható, ha gyorsítani akarjuk ezt a folyamatot, akkor több dolgot is tehetünk. A legfontosabb, hogy a látásszélességet növeljük, mert ha másodpercenként hármat ugrik a szemünk, de egy-egy rápillantásra 10 helyett 40 karaktert olvasunk el, akkor automatikusan négyszeresére nő az olvasási sebességünk. Ehhez még hozzájárulhat, hogy ha szoktatjuk a szemünket a ritmikus, gyorsabb mozgáshoz.

Próbáljuk megfigyelni magunkat: nekünk mekkorákat ugrik a szemünk az olvasás során? Ezt legegyszerűbben úgy tehetjük meg, hogy megszámoljuk, hány ugrással megyünk végig egy-egy soron és számoljuk meg a karaktereket egy sorban. Így elosztva megkapjuk, hány karaktert tudunk egy ránézésre elolvasni.

A gyakorlatban ezt az olvasási folyamatot sok minden befolyásolja. Ha nem ismerünk egy szót, automatikusan leállunk egy időre. Ezért ilyenkor nagyon lassul az olvasás. Ezért például, ha egy idegen nyelven olvasunk – még, ha elég jól tudjuk is a nyelvet – jelentősen lassabb a sebességünk.

A legjelentősebb lassító tényező, ha elveszítjük a figyelmünket és ezért visszatérünk az egyszer már olvasott szöveghez – ezt hívják szakszóval regressziónak. Ezzel a problémával csak a figyelem fokozásával birkózhatunk meg.

Az is befolyásolhat minket, hogy mennyire érdekel bennünket a szöveg. Ha számunkra érdekes szöveget olvasunk, szinte faljuk a sorokat. Míg, ha unalmas a szöveg, vagy nem érdekel bennünket, akkor nagyon lassan haladunk, és gyakori a regresszió.

Ennek a 4 hetes anyagnak az a célja, hogy a végére egy átlagos 60-80 karakteres sort 2 ugrással el tudjuk olvasni. A hagyományos újságok keskeny, 40 karakteres sorainál még izgalmasabb a cél. Itt azt szeretnénk elérni, hogy egy-egy sort egyetlen ránézésre olvassunk el, azaz a szemünk felülről-lefelé haladjon a szövegoszlopon! Ehhez mindössze a látásszélességet kell növelnünk.

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan növelhetjük a látásszélességünket, meg kell értenünk, hogyan működik a látás. Amikor a szemünket ráfókuszáljuk egy pontra, akkor ennek képe a retinahártyánk központi részére, a makulára vetül. Ez az a része a szemünknek, ahol a legtöbb érzékelő sejt található, ezért ezzel a résszel látunk a legélesebben. Ha a megszokott távolságból nézünk egy szöveget, akkor átlagos betűméretnél kb. 10-20 karakter jelenik meg a makulán. De a makula szélétől kifelé is vannak érzékelő sejtek, bár ritkábban. Ez a periférikus látás zónája. A gyorsolvasásnál a látásszélesség növelésének lényege, hogy az olvasáskor ne csak a makuláris látást használjuk, hanem a periférikusat is. Ez nem magától értetődő dolog, de kellő gyakorlás után gond nélkül elérhető.

Mindezek alapján az olvasási sebesség növeléséhez több dolog kell:

• növelni kell a látásszélességet,

• gyakorolni kell a ritmikus, látásszélességet kihasználó ugrást a szövegben,

• ki kell küszöbölni az olyan hibákat, mint a regresszió.

Kedves utolsó.

Amit ír, arról már írt könyvet Dr Dezső Zsigmondné.

A gyorsolvasás programozott tankönyve simán beszerezhető. Fent van a neten is.

Sőt, még ajánlom a Szellemi munka technikája c. könyvét is.

Ezt kéne oktatni alapjáraton.