Egyetem? Lenne pár kérdésem

1: Tanár úr / Tanárnő

2: 45 perc és azok szorzatai, tehát 90, 135 percesek voltak eddig nekem

3: előadásról igen, ha nem zavarod meg a többieket ergo a szélén ülsz, gyakorlaton, laboron nem

4: füzetbe, laptop csak elvonná a figyelmed, szerintem

5: mint egy témazáró dolgozat körülbelül, tárgyanként 1-3 szokott lenni belőle, persze eltérés lehet

6: vizsga olyasmi mint egy zh, szóbeli általában tételhúzásos, egy tanárral vizsgáztam eddig szóban

7: 12 hét szorgalmi időszak és 6 hét vizsgaidőszak

8: sajnos nem tudok tanácsot adni, nem voltam kollégista

9: viszek magammal otthonról

10: erről sem tudok nyilatkozni sajnos, ott még nem tartok.

Én egy másik egyetemen, másik szakon tanulok, szóval előre is bocsi, de gondoltam hátha tudok hasznosat mondani.

1. Mi szimplán Tanárúrnak/Tanárnőnek hívjuk őket, akár a vezetéknevükkel kiegészítve vagy néha Professzorozunk, de az sokkal ritkább (sokszor inkább csak emailben). A legtöbb tanár sem kívánja ezt meg tőlünk. Sőt vannak olyanok is, akik azt szeretik, ha tegeződnek velük a hallgatók, őket a keresztnevükön is szólítjuk. Amúgy ez abszolút egyénfüggő, hogy ki mit preferál és mit érez kényelmesnek vagy illendőnek. Én azt tapasztaltam, hogy ezt az elején tisztázni is szokták, hogy hogyan szeretik. Ha esetleg nem mondanak róla semmit, akkor célszerű udvariasan, tiszteletteljesen kezdeni, magázódva stb. és max. szólnak, ha máshogyan szeretnék.

2. Általában másfél óra, de ez változó. Nekem pl. eddig csak másfél órás óráim voltak, de egyes szakokon vannak 45 perces vagy 3 órás órák is, ez tényleg elég különböző.

3. Ki lehet menni pl. mosdóba vagy inni vagy ilyesmi és akár le is léphetsz, de azért mondjuk arra illik odafigyelni, hogy ezzel ne zavard az órát. Egy nagy előadóban nem fog feltűnni senkinek sem, ha pl. valaki kislisszan néhány percre vagy akár az óra felénél lelép, viszont annak nem fognak örülni, ha pl. nagyban megy az óra, mindenki jegyzetel és te felcsapva a széket, hangosan trappolsz és felállítasz mindenkit a sorban a jegyzetelés közben, hogy téged most azonnal engedjenek ki, majd végigsétálsz az egész termen át az előadót kerülgetni. Szóval, érted, diszkréten meg tekintettel másokra. Szemináriumokon mondjuk már rosszabb, mert ott kevesebben vagytok, de ott sem fognak bent tartani és kényszeríteni, ha neked pl. el kell menned pisilni vagy rosszul vagy vagy mit tudjam én, elvégre felnőttek vagytok.

Ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy nem mindegy, hogy milyen óráról van szó. Az elején ki fog derülni, hogy mely tárgyaknak mi a követelménye, van-e katalógus és mennyit lehet hiányozni. A katalógus egyfajta jelenléti ívként működik, tulajdonképpen vezetik, hogy melyik órán vagy ott és mennyit hiányoztál (vagy magadnak kell aláírni vagy az oktató írja-inkább kis létszámú órákon). Ha átlépted a megadott hiányzást, akkor sajnos buktad a tárgyat. Nálunk ezt elég komolyan vették, kb. egy vagy két tárgyat tudnék mondani összesen, ahol nem volt katalógus (nálunk még az előadások többségén is volt) és pl. a késésnél is beírtak hiányzónak vagy simán kihúzták a neved, ha a felénél leléptél (nyilván ez kis létszámú órán történt, ahol ezt lehet követni). Viszont tudom, hogy valahol pl. csak a szemináriumokon és gyakorlatokon írják, míg az előadásokon nem és valahol sokkal lazább. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha van katalógus, akkor oda kell figyelni a hiányzásokra és arra, hogy ezt mennyire veszik komolyan... Annyit hiányzol, amennyit csak akarsz stb., de ennek lehetnek következményei és ezt észben kell tartani. Viszont ha nincsen katalógus, akkor a kutyát nem érdekli, hogy te most ott voltál-e, mennyit voltál bent az órán, hová mentél, mit csináltál stb... Persze, a tanároktól is függ, mert pl. ha ütközik két tárgy vagy nagyon kell sietni, akkor egy rendes oktatóval le lehet beszélni, hogy te csak x perccel később érsz be vagy korábban el kell menned és hasonlók vagy, ha valami nyomós okod van a hiányzásra, akkor is lehetnek megértőek. Viszont szerintem erről előbb meg kell bizonyosodni, hogy hol mik a szabályok, kinél mit lehet.

4. Én papírra szoktam, tollal és otthon szoktam magamnak írni belőle egy normális jegyzetet, mert az órai jegyzetem az elég átláthatatlan... Nálunk sokan jönnek laptoppal és tablettel is, néhány tanárnál még fotózni is lehet (ezt mondjuk kevesen szeretik nálunk, sokan nem engedik meg), de ugyanígy sokan csak szimplán hagyományos módon jegyzetelnek. Szerintem végig kell gondolni, hogy neked hogyan könnyebb... tehát pl. szöveget lehet, hogy könnyebb gépelni, de mondjuk képletekhez vagy rajzokhoz, ábrákhoz már jobban jön egy ceruza és egy darab papír.7

Az is az elején fog kiderülni, hogy kaptok-e jegyzetet, vázlatot vagy esetleg elküldik nektek az órán használt diákat... ez nagyon változó. Pl. nekem kettő ilyen tanárom volt és azon kívül soha nem kaptunk semmi ilyesmit, de máshol pedig tényleg küldenek ki csomó mindent, ami azért nagy segítség. Valamint ugye nyilván össze lehet barátkozni felsőbbévesekkel és akkor esetleg tőlük is lehet kérni jegyzetet. Amúgy szerintem ezzel is vigyázni kell és itt kicsit visszatérek a bejárni-nem bejárni kérdésre is. Ez azért veszélyes lehet, mert nem biztos, hogy elegendő és érthető számodra is a tanár/más diák ppt-je/jegyzete , főleg úgy, hogy esetleg nem is jársz be. Például nálunk sokan beleestek abba hibába, hogy a nem katalógusos órára nem jártak be, mert minek, majd kérnek valakitől jegyzetet és azt megtanulják... hát ha nem volt elég részletes a jegyzet és nem is voltak ott az órákon, akkor nagyon nagyon nehéz volt megérteni az anyagot és sokaknak nem is sikerült.... Én pl. olyan típus vagyok, aki szeret bejárni és jegyzetelni, mert nekem úgy könnyebb (sok minden megmarad az órákról, ha nem is konkrét információ az anyagból, de valami ami miatt később könnyebben felidézem, eszembe jut vagy tudom valamihez kötni), szerintem könnyebb megérteni is így és én szívesebben tanulok a saját jegyzetemből. Ezt neked kell majd tudod, hogy neked mi hogyan megy.

5. A zh tulajdonképpen egy dolgozat. Voltak olyan tárgyaim, ahol nem volt egy sem, csak a végén le kellett vizsgázni. Volt olyan tárgyam, ahol volt 3-4 és be volt osztva egyenlő időszakonként és mindig az addig tanult anyagból írtunk. Voltak olyan tárgyaim, ahol gyakorlati jegyet kaptunk és pl. minden órán írtunk. Mi mindig órán írtuk, úgyhogy mindenki ott volt, aki járt az órára (ha kihagytál egyet, akkor abból nem volt gond mert úgyis mehettél vizsgázni, gyakorlati jegynél pedig be lehetett pótolni) és szétültettek minket, hogy azért ne egymás mellett üljünk (nyilván amennyire a hely engedi). Ha végeztünk, akkor beadhattuk és mehettünk, de pl. van olyan tanárom, aki csak fél óra múlva enged ki és utána 10 perces blokkokban lehet elhagyni a termet (beadhatod bármikor és azt csinálsz, amit akarsz, csak nem mehetsz el). Viszont mondom ez tényleg attól függ, hogy milyen szak, milyen tárgy és kinél vetted fel, mert nagyon változó, hogy mennyi, mikor, hogyan, mibe számít bele stb.

Ez ilyen mumus és én el is hiszem, hogy sok szakon mumus, mert biztosan vannak olyan oktatók, akik nagyon keményen zh-ztatnak és nem biztos, hogy van elég idő/energia felkészülni mindre, viszont én mindig próbáltam a jó oldalát nézni. Nálunk pl. sok tárgyból lehetett szerezni megajánlott jegyet a zh-kból, ami azt jelentette, hogy nem kellett elmenned vizsgázni, ha elfogadtad a jegyedet (nyilván nem kötelező és lehetett javítani). Szerintem ez jó, mert így kisebb részletekben könnyebb megtanulni az anyagot, mint egyszerre a vizsgára (nyilván akkor is beoszthatod magadnak és akár folyamatosan is tanulhatsz, de azért erre nehezebben veszi rá magát az ember, ha nem muszáj és könnyen el lehet felejteni).

6. A vizsgákat a Neptunban lehet felvenni. Meghirdetik őket, te pedig (jó esetben) választhatsz, hogy melyikre szeretnél elmenni és utána lehet javítani is (ha még van alkalom), ha nem vagy elégedett vele vagy nem sikerült. Mindegyik normál számonkérés, leegyszerűsítve az írásbeli egy dolgozat, a szóbeli pedig egy felelet. Az abszolút változó, hogy konkrétan hogyan néz ki, mit és hogyan kérnek számon, hogyan osztályoznak. Az írásbeli nálunk tök ugyanolyan, mint egy zh csak az egész félév anyagából, tehát ugyanazt tudnám elmondani. A szóbeli pedig nagyjából ugyanez csak szóban és külön.

7. Ez is változó. Nagyjából szeptembertől decemberig tart a szorgalmi időszak és decembertől januárig a vizsgaidőszak, a dátumok nem ugyanazok, még karonként sem. Vannak szünetek is pl. őszi szünet. Szerintem ezt is megtalálod az egyetem, kar oldalán, hogy konkrétan mettől meddig tart.

8. Én kolis vagyok, de igazából nem jut eszembe sok dolog... Mindenképpen írd össze, hogy mit szeretnél magaddal vinni, de gondold végig, hogy mi az amire tényleg szükséged van és ne járj úgy, mint én, hogy utána hordod haza a felesleges cuccokat :) Nálunk érkezési sorrendben töltötték fel a helyeket, aki korán ment jobb helyet kapott, aki később az rosszabbat. Nálunk a jelentkezéshez elég sok papírt bekértek, ezeket el kell kezdeni időben beszerezni. Hát nem tudom...

9. Mivel nem oda járok, így nem tudom, hogy ott milyen lehetőségek vannak.

10. Az egyetemeknek szoktak lenni kapcsolatai, szóval valószínű, hogy segítenek ebben, de hallottam olyat is, hogy mindenkinek magának kellett gyakorlati helyet keresni. Nem tudom, hogy ott hogyan működik.

Bocsi, ha ismétlek valamit, most nincs időm elolvasni még pluszban a többiek válaszát is. :D

1. Akik előadásokat tartanak, vagy akiknél vizsgázom, azokat tanár úr/tanárnő-nek, de akik gyakorlatokat tartanak, velük sűrűn előfordul, hogy tegeződni kívánnak velünk, őket általában a nevükön

2. Egy előadás nálunk 2x45 perc, és vagy van közte 5 perc szünet vagy nincs (általában nincs), gyakorlat pedig 1x45 perc vagy 2x45 perc vagy 3x45 perc vagy 4x45 perc

3. Igen, de ilyenkor szerintem jó, ha az ajtó közelében, és mindenképpen a sor végén foglalsz helyet, hogy a többieket ne zavard meg, ha kimész, illetve ne kelts nagy feltűnést

4. Én nem szoktam, mert mindenből vannak tök jó kidolgozottjaink + általában az órai anyagokat is meg szoktuk kapni, de amúgy a többiek általában inkább füzetbe jegyzetelnek, de tabletet is gyakran látni, laptopot ritkábban

5. Változó, nálunk egy félévben egy tárgyból általában 2 vagy 3 szokott lenni, és ilyenkor általában elosztanak bennünket több terembe (sokan vagyunk). Úgy szoktak ültetni ilyenkor, hogy csak minden második sorban ülnek + minden diák között kell lennie 2 üres széknek. Általában be lehet adni, ha végzel.

6. Nálunk a kollokvium vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli + időnként beugró mellé. Szigorlaton szokott lenni vegyesen. Szóbeli kollokvium 1 tanárnál van, szigorlat egy bizottságnál (3 tanár). A teremben mindenképpen vannak mások is, az pedig változó, hogy a tanárnál éppen mennyien vannak. Van, ahol egyszerre csak egy diák, van, ahol három is, és párhuzamosan kérdezgetnek.

7. Legtöbb suliban szeptember második hetén kezdődik. Nálunk szeptember elejétől december elejéig van szorgalmi időszak, utána december eleje-közepétől január végéig/február elejéig vizsgaidőszak. Második félév pedig február elejétől május elejéig, vizsgaidőszak május közepétől június végéig/július elejéig. Szünet kb. december 23-tól január 1-ig van, ilyenkor nincsenek vizsgák.

8. -

9. Főzök, rendelek vagy beülök valahová.

10.