Ha a szülők nem állnak jól anyagilag, tényleg nem kéne gimnáziumba adni a gyereket?

Én sem hallottam korábban ilyesmiről, amíg a giminkben nem jött el a felvételi időszak és ha azt írom, hogy konkrétan a véres rongy kategória volt az aki nem felvételizett sehova, mert szakmát szeretne, akkor még szépet írtam....

Nem értem a jelenséget, de igen, sajnos úgy tűnik tényleg van ilyen.

Én meg a helyedben ha végeznék az egyetemmel,felkeresném a tanárt és gratulálnék neki,hogy ennyire segítőkész volt!Mondjad neki,rossz pályát választott,nem ismeri az embereket és a szegénység-okosság más lapra tartozik!

Anno a tesomnak is azt mondta a tanár,hogy börtöntöltelék lesz belőle! Lám,nem jött be a jóslata,pedig ennek már 40éve!

OFF

"Miért nem adtak inkább fodrásznak, az menjen gimibe, akinek már megvan a pénz az egyetemre"

Ez a része tetszik. Engem ugyanis fodrásznak "adtak", és bizony a 3 éves gyakorlati oktatás 250 ezerbe került 12 évvel ezelőtt. :) És az én oktatóm még nagyon nagyon olcsónak számított. Volt olyan osztálytársam, aki 300ezer/éves oktatót választott.

ON

Igazából sima érettségivel valóban kitörölheted. Sokkal jobb már szakmát tanulni+ érettségi. Az sem mindegy milyen egyetem. Egy agráros diplomával pl. kitörölheted. Legalábbis az egyik ismerősöm. A másik sziciálpedagógus, ő se dolgozott egy percet sem benne, inkább szült. Igazából a szegény szülőknek az a lényeg, hogy a gyerek minél előbb elkezdjen dolgozni, pénzt keresni. A gimi nehezebb, amellett nem tud diákmunkázni, egyetem mellett meg pláne (vagyis inkább sokan nem akarnak), kb. 23-24 éves lesz, mire elvégzi, aztán pályakezdőként tapasztalat, protekció nélkül vagy szerencséje lesz vagy nem. Emellett egy szakmunkásképzőben megtanulod a szakmát, ami érdekel, aztán 19 évesen már dolgozhatsz teljes állásban, mellette estin lehet érettségizni, aztán akár egyetemre is. De legalább normális szakmád és fizetésed már van max. 20 éves korodra. Viszont sajnos sokan cikinek érzik a kétkezi, fizikai munkát, egyetem, főiskola, mert ő biztosan fel nem áll az irodai íróasztal mellől, aztán még 26-27 évesen sem tud elköltözni, mert várja a diplomájához való munkát, a sültgalambot. Nyilván vannak kivetelek, de ha ezt az oldalt nézem, sorozatos a huszonévesek nyekergése, mindennap a kérdés, hogy "szerintetek ciki anyámékkal lakni 30 évesen?" Egy fodrász alapbér bruttó 340 ezer a mi városunkban, (és nem Budapest)+ borravaló.

Nyilvánosságra kellene hozni valahogy ezeknek a tanároknak a nevét és addig menni, mig ki nem lesznek paterolva az oktatásból!!! Milyen jogon rombolják le bárki álmát is? A szociális háttértől függetlenül, mindenkinek ugyanúgy joga van az oktatáshoz! Az egyetemi felvételnél nem azt nézik, hogy milyen vastag a pénztárcád! Ha meg vannak a megfelelő képességeid, akkor be tudsz kerülni államira, akkor is ha te vagy a világ legszegényebb embere! Ha pedig véltetlenül nem sikerül az állami, akkor ott a diákhitel (a kötöttre már nincs kamat) és megint csak megéri,- mert a jövődbe fektett pénz!

Amikor elvégeztem a középsulit, volt egy nagyon gonosz tanárnő. Tele volt komplexusokkal, mert a fia megbukott a gimiben. Mindenből jó jegyeim voltak. Ez a nő több tárgyat is tanitott nekünk. Na, nekem csak nála voltak rossz jegyeim. Láthatóan utált. Aztán nem tetszett neki és szinte kinevetett, amikor közöltem, hogy egyetemre tervezek menni.

A 25 fős osztályból, ketten jutottunk be az egyetemre és egy valaki főiskolára. Ebből egyedül én fejeztem be az egyetemet, mig a másik lány sikeresen elvégezte a főiskolát. Tehát volt aki bennem sem hitt, volt aki kinevetett és semmirekellőnek tartott (amúgy mi is elég nehéz anyagi körülmények közt éltünk), de én megmutattam, hogy igenis képes vagyok rá! A rosszakaróim és az irigyeim azóta hallgatnak mélységesen.

Kérdező, szerintem te is egy élő példa vagy, hogy az anyagi háttértől függetlenül fel lehet mászni az oktatás létráján! Aki pedig másképp gondolja, az pusztán irigy rád. Nem kell velük foglalkozni, ezek mérgező személyek.