Mik a hőtágulás gyakorlati hatásai?

Térfogatnövekedés. Ezért aztán ha nincs elég hely, akkor befeszülhet a szerkezet, és törést okoz. Pl. hidak építésénél a mozgásteret görgős alátámasztásokkal biztosítják, hogy a hőingadozás miatti befeszülést elkerüljék. Vasuti sineknél dilatációs hézagokat hagynak. (újabban összehegesztik őket). Elektromos kábelvezetékek hidegben összehúzódnak, nyáron kitágulnak. A zsugorkötés is a hőtáguláson alapszik, amikor egy tengelyre tárcsát ezzel a módszerrel rögzítenek.

A bimetálszalagok is a hőtágulás alapján működnek, amelyeket hiszteréziskapcsolóként használnak hőfokszabályzós eszközöknél (pl.vasaló).

A folyadékoknak is van hőtágulása, a folyadékos hőmérők ez alapján működnek. Ha egy üveg vizet/italt beraksz a fagyasztóba és tartósan ott marad, szét fog törni az üveg. 4 fok alatt u.is a víznek negatív a hőtágulási tényezője, hűtés hatására tágul.

Ezenkívül még sok más példa hozható, próbáltam olyanokat írni amit egy általános iskolás is megért.

Így működnek a hőlégballonok is. A hőmérséklet növekedésével a gázrészecskék távolodnak egymástól, csökken a sűrűsége, így a meleg levegő felfelé száll(ezért "van melegebb" a szaunában, ha állsz), és viszi magával a ballont is, azaz képes repülni.

Saját példa: Nyáron a 40 fokban, amikor elugrottam mamámékhoz, egyszerűbb volt átmászni a kerítésen, mint bemenni a kapun, mert a hőtágulás miatt annyira szorult, hogy alig lehetett kinyitni.