Jókai Mór: Az aranyemberből szereplők jellemzője?

[link]

[link]

Találtam egy jellemzést, valaki már leírta:

"Timár Mihály a cselekmény elején egyszerű hajóírnok. Tettereje, lendülete, pályafutása romantikusan nagyarányú. Becsületes és jóérzésű ember, aki azonban enged a kísértésnek. Megtartja a halott Ali Csorbadzsi kincsét, amely valójában Timea jogos öröksége volna. Tettét igyekszik jóvátenni, bár sejti, hogy Timea mást szeret, feleségül veszi. Megvásárolja a tönkrement Brazovics házát és őt teszi úrnővé benne, így akarja visszaadni Timea vagyonát, de látnia kell, hogy "jó cselekedetével" valójában örökös boldogtalanságra, igazi szerelméről való lemondásra ítélte a lányt. Az emiatt érzett lelkiismeretfurdalása, valamint az, hogy Timea szerelmét nem sikerül elnyernie, szüntelen bűnhődéssé teszi életét. Boldogtalan életében Noémi szerelme nyújt számára vigasztalást. Attól kezdve, hogy egymásra találnak, Timár kettős életet él. Komáromban és a nagyvilágban tiszteletre méltó üzletember, példás férj és kitüntetett állampolgár, a Senki szigetén pedig névtelen szegény ember, Noémi kisfiának édesapja. Időközben azonban Teréza meghal, s a szigeten magára marad noémi a gyermekkel. Timár megoldhatatlan választás elé kerül, kötelessége, lelkiismerete Timeához láncolja, szerelme és apai érzései Noémihez és kisfiához kötik. A valóságból úgy tünik, nincsen kiút. A cselekmény, ekkor eljut a tragikus feszültség csúcspontjára. Timár elhatározz, hogy eldobja magától az életet. Ebben egy véletlen fordulat akadályozza meg. A rianásban megpillantja Krisztyán Tódor holttestét. Lehetőség nyílik arra, hogy eltűnjék a társadalmi életből, s Timea is özvegynek híve magát Kacsukáé lehetne. Timár előtt megnyílik az út a Senki szigetére, ahol Noémi mellett új életet kezdhet. Timár Mihály alakjában közelítette meg Jókai leginkább a kortárs realisták emberábrázolását. Alapjában romantikus regényhős ő is. Uralkodó szerepe van a romantika szélsőséges ellentéteket kedvelő jellemrajzában. Ő maga tudja, hogy vagyonát lopásnak, boldogságátházasságtörő hazugságnak köszönheti, környezetével szemben jó és önfeláldozó, mégis jótetteiből mások számára újabb boldogtalanság, saját maga számára újabb önvád fakad. Nagysikerű üzletember, igazi kapitalista vállalkozó, aki ugyanakkor elviselhetetlennek érzi a társadalmat, amelyben él. Timea alakjával a pénz világának boldogságellenességét példázza Jókai. Fiatal, ártatlan leány, aki édesapja halála után Brazovics Athanáz komáromi kereskedő házában nő fel. A ház lakói szegénysége miatt szeretetlenül és szívtelenül bánnak vele. Miután Brazovics tönkremegy, Timár a ház úrnőjévé teszi, de ő a legnagyobb szeretettel marasztja ott a gőgös Atheliet és a bőbeszédű Zófi mamát. Feleségül megy Timárhoz, bár titokban Kacsuka főhadnagyot szereti. férjének hű élettársa lesz, segítségére is van ügyei intézésében, de nem tudja boldoggá tenni. Becsületessége, emberi tisztasága még inkább kiemeli boldogtalan sorsának igazságtalan voltát, a kapitalizmus emberi értékeket elpusztító ridegségét.

Athalie Brazovics komáromi kereskedő elkényeztetett, gőgös, szívtelen leánya. Gyermekkora gondtalan jólétben telt el, de nem halott egyébről, mint pénzről és üzletről. Házasságát üzleti alapra helyezte az apja és vőlegénye. Kacsukának kaució kell, ha Brazovics biztosítja a 100.000 forintot, a főhadnagy kész elvenni a lányt. Amikor Brazovics tönkremegy, a vőlegény azonnal elhagyja menyasszonyát. Athalie mindent latba vet, hogy Kacsukát visszanyerje, de az már Timeát szereti. Athalie, ily módon "védördöge" lesz Timeának. Féltékenységében gyilkossági kísérlettől sem riad vissza. utolsó cselekedetével összetöri Timea boldogságát. Ördögien gonosz, képmutató jelleme mintegy ellenpólusa Timea angyali tisztaságának. Benne azt mutatja meg Jókai, hogyan torzul gonosszá az emberi lélek a pénzimádó polgári környezet, az önzésre szoktató polgári nevelés nyomán.

Noémi, Teréza mama lánya a Senki sziget magányában serdül fel. Ártatlan, egyenes és természetes. Megszereti Timárt, rajongva tekint rá és minden fenntartás nélkül hozzáfűzzi az életét. Egyik méltatója szerint "... a természet tündéri gyermeke, tiszta, mint egy friss virág és nyílt, mint egy tavaszi mező..." A regényben az ő alakja képviseli az emberi érzéseknek azt az őszinte, romlatlan világát, amely Jókai szerint csak a kapitalizmus társadalmán kívül lelhető fel.

Kacsuka mérnökkari tiszt, akinek jelentős hadépítészeti elgondolásai vannak. Állomáshelyén azonban csak a spekulációnak van tere. A főhadnagy a gyenge akaratú ember típusa a romlott tőkés társadalomban. timea iránt szerelme felemeli és megtisztítja, nem közeledik az özvegynek vélt Timeához, nehogy érdekházassággal vádolhassák. Kétségtelenül Kacsuka a regény leglazább, legkevésbé következetesen megrajzolt alakja.

Krisztyán Tódor jellegzetesen romantikus alak, a minden gonoszságot megtestesítő intrikus típusa. Jókai azt is hangsúlyozza, hogy jellemét a romlott társadalom torzította el. Már gyermekkorában megismerte a bűnt, apja magára hagyta, a társadalom megtanította hazudni, kémkedni és csalni. nyughatatlan természet, szívesen okoz embertársainak bajt és kellemetlenséget.

Teréza mama, Noémi édesanyja, a Senki szigetén élő magányos özvegy. Eszményített alak a természet és a munka formálta nemessé. Miután elvesztette férjét és vagyonát, nem akar tudni arról a világról, amely romlását okozta. Noémit jó példával tanítja, szeretettel neveli a jóra, a hasznos munkára, az emberek szeretetére. Teréza mama alakjában Jókai Rousseau-i elképzelése: a társadalom romlottságával szembeállított romlatlan természetesség nyer megkap irodalmi kifejezést. A többi szereplő, mint Jókai mellékalakjai általában igen jól megmintázott életes figurák, mint pl.Brazovics Athanáz, Fabula János, Zófi mama, Ali csorbadzsi, az esperes és mások."

Segít felfrissíteni az emlékeket. :-)

[link]

#7 Az a baj, hogy ott tartunk, hogy nem csak egy könyvet nem akarnak napokig olvasgatni, hanem már egy 2,5 órás filmet sem óhajtanak megnézni. És szerintem arra a 64 oldalas képregényre sem fog 1000 forintot költeni... Esetleg talán rákeres az ncore-on, és letölti, ha fent van.

Azt sem tartom ördögtől valónak, hogy ha elakad valamiben, és a szülei sem tudják a választ, akkor az internethez fordulnak segítségért. Csak sajnos sokan azt a fáradtságot sem veszik, hogy kutakodjanak, és ha megvan a válasz, akkor szépen kidolgozzák belőle a válaszukat. Helyette ideböfögik a kérdésüket, és hátradőlve várják a helyes megoldást. Még a kisujjukat sem kell mozdítani érte, hogy kaptak egy gondolatébresztő, rávezető segítséget, amit már csak ki kell fejtenie. Sokan pedig egy komplett, kidolgozott választ adnak meg. Fentebb ezért is pontozhatták le a #2 és #3 válaszokat. És ha a komplett kidolgozott választ, amiért semmit sem tett, pofátlanul lemásolja, ahogy a tanár kérdésevel is megtette, ügyesen, de teljesen érdemtelenül kapni fog egy jó jegyet. Megint csak azt mondom a SEMMIRE. Azt a jegyet az itteni jóakaratú emberek érdemelnék. Ha pedig masnap, vagy egy hét múlva megkérdezné tőle bárki, hogy mi volt annak a tartalma, amit lemásolt, gyanítom, egy mondatot sem tudna belőle elmondani. Szóval az ennyire részletes segítség kicsit kontraproduktív tud lenni. Nem biztos, hogy tanul belőle. Sőt! Te többet fáradsz az ide történő leírásával. De ha azt mondod, hogy ezt magadért, a saját tudásod felfrissítéséért csinálod, akkor oké.

Számomra az még a durva, amit már korábban is írtam, hogy még köszönni sem tudja a segítséget. Ez illetlenség!!!

Összefoglalva: kell segíteni a fiatalokat, de csak annyira, hogy azt a szikrát megkapják, ami gondolkodásra készteti őket. Innen már nekik kell foglalkozni az adott dologgal. Élni sem más fog helyettük. De mondjátok meg nyugodtan, ha nincs ebben igazság.