Eme hazafi vershez lenne pár vélemény, értelmezés?

ÉBRESZTŐ.

1845.

Ébredj nagy álmaidból,

Ébredj, Árpád fia!

Fölkelt a nap: hazádnak

Föl kell virúlnia!

Ellenséges hadakkal

Víttál ezer csatát.

Szívvéreden ezerszer

Váltád meg a hazát:

A felviradt kor ismét

Igényli szívedet:

Vért nem kér, csak hazáért

Égő szerelmedet.

Igényli, hogy becsűljed

Honod külföld felett;

Védd, ápold, mikkel Isten

Megáldá földedet.

Amit gyártott magyar kéz,

Nevelt a hontelek,

Amit magyar zamattal

Íhlettek a szelek;

Mi a rónák felett él,

Hegyaknában terem:

Mind az nemes fajodnak

Erőt adó elem.

S függjön rajtad daróc bár,

S szembántó színzavar,

Becses, mikor hazáért

Égő szivet takar.

Oh nemzet, nemzet, eszmélj,

Becsűld meg tenmagad,

Gyilkold le szolgavágyad,

Mely külföldhöz ragad;

Járj egyesűlt erővel,

Tégy egy szent fogadást;

Hazádnak istenén kül

Nem fogsz imádni mást!

Te népek óceánján

Hullámtól vert sziget,

Kit mint elsűlyedendőt

Ezer jós emleget,

Mutasd meg a világnak,

Hogy még erőd szilárd,

Hogy ezredes fokodnak

Új ezred év sem árt.

Mutasd meg, mit vihet ki.

Erős szívláng alatt,

Az elszántság hatalma,

És az érc akarat.

Ébredj nagy álmaidból,

Ébredj, Árpád fia!

Fölkelt a nap: hazádnak

Föl kell virúlnia!