50 méter hány milliméter? Azaz mennyi váltószám a méter és a milliméter között?

Alapvetően a szomszédos mértékegységek kell között 10 a váltószám:

... -> milliméter -> centiméter -> deciméter -> méter -> (dekaméter) -> (hektométer) -> kilóméter -> ...

Hogy osztani vagy szorozni kell, azt egy egyszerű példán könnyű megérteni; 1 tízforintos hány egyforintos? Nyilván 10, tehát

1 tízforintos = 10 egyforintos

Látható, hogy a mértékegység csökkent (tízforintosról egyforintosra), a mérőszám nőtt. Tehát ha kisebb mértékegységre váltunk, akkor szorozni kell a mérőszámot, értelemszerű ha kisebbről nagyobbra váltunk, akkor osztani.

Ha mértékegységről-mértékegységre váltunk, akkor azt látjuk, hogy mindig 10-szeresére változik az érték, tehát ha ugrunk a mértékegységek között, akkor 100-zal, 1000-rel, stb. kell szorozni (visszafelé pedig osztani).

A fenti felsorolásban a zárójekben lévő mértékegységeket nem szoktuk használni, csak elméleti jelentőségük van; ebből lehet látni, hogy a méter és a kilóméter esetén miért 1000 a váltószám.

A fentiek fényében:

50 méter = 500 deciméter = 5.000 centiméter = 50.000 milliméter, egylépésben pedig úgy kaptuk volna meg, hogy az 50-et 1.000-rel szorozzuk.

2.: remélem tudod, hogy ez nem igaz?

Alapvetően az SI-ben az ún. prefixumok 1000-enként váltanak (10nek a 3 hatványa). A deci, centi korlátozottan használható és csak a méter és a liter esetén. (Ugyanígy még a hekto használható de tényleg csak korlátozottan).

Az SI ben az 1-nél kisebb prefixumok: milli 1/1000 (10 nek a -3. hatványa), mikro 1/1000 000 (10 nek a -6. hatványa); nano 1/1000 000 000 (10nek a -9. hatványa); piko 10 nek a -12. hatványa; femto 10 nek a -15. hatványa. Az 1-nél nagyobb prefixumok kilo 1000 (és nem 100 ahogy sokan hiszik!) 10nek a +3. hatványa; mega 1000 000 10nek a 6. hatványa; giga 1 000 000 000 10nek a 9. hatványa; tera 10 nek a 12. hatványa. peta 10nek a 15. hatványa. exa 10nek a 18. hatványa.

hogy osztani v. szorozni kell az a váltás irányától függ. Ha "lefelé" megyünk azaz arra vagyunk kiváncsiak, hogy pl. 1 m az hány milliméter akkor szorozni kell; ha felfelé megyünk azaz arra vagyunk kiváncsiak, hogy egy méter hány kilométer akkor osztani. De mindig ezernek valamelyik hatványával.

Szerinted a kérdező hol fog ezekkel találkozni?

Megmondom.

Ha odajut, a tudományos életben.

A való életben millitől kilóig bezárólag kell tudni az átváltást, ott pedig a szomszédosak között -illetve kipótolva a nem használtakkal- igenis 10 a váltószám.

Persze bele lehet kötni, hogy hivatalosan 1000-szeres van a szomszédosak között, de remélem te nem az a 60%-os vadparaszt vagy, aki még a vesszőhibából is azt olvassa ki, hogy mindenki óvódás szinten van, és az 1+1-et is csak differenciálegyenletekkel vagy logarléccel szabad megoldani, és -vele ellentétben- helyén tudod kezelni a kérdést és a hozzá tartozó válaszokat is.

Kérdezőnek: gugli fél perc:

[link]

"milli- ... ezred"

"2.: remélem tudod, hogy ez nem igaz?

Alapvetően az SI-ben az ún. prefixumok 1000-enként váltanak"

De ő nem az SI sort írta le, hanem azt, amire nézve "a szomszédos mértékegységek kell között 10 a váltószám" :D

Ha már Google, akkor van egyszerűbb is:

[link]

(Érdekesség: pénznemeket, stb. is át tud váltani, illetve számológépként is használható)

A kérdés így szólt:

„50 méter hány milliméter? Azaz mennyi váltószám a méter és a milliméter között?”

Erre a válasz:

1 m = 1000 mm

50 m = 50 × 1000 = 50000 mm.

2 és 3 nem kell vitatkozni, mindkettőtöknek igaza van. A műszaki gyakorlatban az SI mértékegységrendszert használjuk. Egyéb területeken, pedig előfordul más is. Például nem mondjuk 10000 Ft-ra, hogy 10 kilóforint, furcsán nézne a zöldséges, ha azt mondanánk 40 deka alma helyett, hogy kérek 400 gramm almát, vagy, ha 80×180 cm-es vásznak keresünk, akkor sem azt mondjuk az eladónak, hogy 800×1800 mm-es vásznat szeretnénk. A közbenső mértékegységek általában a köznapi életben terjedtek el. Ugyanakkor igen furcsa lenne például 100 milliamper áramra azt mondani, hogy 10 centiamper.