Valaki tud segíteni nekem az alábbi feladatok megoldásában, mert nem értem. Egyáltalán hogyan kéne ezeket megcsinálni? (kérdések lent)

"Mekkora erővel tarthatjuk a vízben a 10 dm3 térfogatú,2,6 g/cm3 sűrűségű követ ?"

10 dm3 víztérfogatot szorít ki, a kiszorított víz súlya lesz a rá ható felhajtóerő.

Kiszámolod 10 dm3 víz súlyát, azt kivonod a szintén kiszámolt 10 dm3 kő súlyából, ennyi lesz a szükséges tartóerő.

"A gáztöltéssel együtt 5000 Nsúlyú1000 m3 térfogatú léggömb függőlegesen

emelkedik. Mekkora erő emeli a léggömböt, ha a levegő sűrűsége 1,29 kg/m3"

Kiszámolod, mennyi a kiszorított 1000 m3 levegő súlya.

Ez lesz a felhajtóerő.

Várhatóan ez több lesz, mint a léggömb 5000 N súlya, különben nem emelkedne.

A hajóra ható emelőerő meg a kettő különbözete.

"Mindkét végén zárt, belül üreges fémhenger 36 N súlyú. Benzinbe merítve 31,8 N

erővel tudjuk tartani. A fémsűrűsége 7,2 g/cm3, a benziné 0,7 g/cm3. Mennyi a henger

térfogata? Hány cm 3 benzint szorít ki? Mekkora két térfogat közötti különbség?"

A felhajtóerő a 36 és a 31,8 N különbsége.

Ez megfelel a kiszorított benzinmennyiség súlyának.

A benzin sűrűségéből és súlyából kiszámíthatod a kiszorítási térfogatot.

Ezzel megvan, hogy mennyi a kiszorított benzin térfogata, egyben az is, mekkora a fémhenger térfogata.

De a fémhengered nem tömör.

36 N a súlya, a fém sűrűségéből és ebből ki tudod számolni, mennyi a hengerből a tömör fém térfogata. A maradék a légüres rész.

Gondolom a kérdés a tömör fém és a benzin térfogatának különbségét akarja tudni, kivonod a benzinéből a fémét.

"Egy 0,5 kg/dm3 sűrűségű fenyőtörzs úszik a vízen. Mekkora térfogatú része van a

vízfelszín felett?"

Ha a víz sűrűségét vehetem 1 kg/dm3-nek, akkor a fele (hiszen fele annyi kiszorított víznek annyi a súlya, mint a komplett fatörzsnek).

"A jég sűrűsége 0,9 kg/dm3. Egy úszó jéghegy térfogatának hányad része van a

vízfelszín felett? A tenger víz sűrűsége 1030 kg/m3"

Először is egyformára átszámolod a mértékegységeket.

Víz 1030 kg/m3, jég 900 kg/m3.

Annyira merül be, hogy a bemerült rész által kiszorított víz súlya pont egyenlő legyen a komplett jég súlyával.

Szóval a bemerült rész pont a sűrűségek aránya, 900/1030=0,8738..., azaz kb. 87,38 %.

"1) Miért lehetséges a Holt-tengerben hanyatt fekve olvasgatni?"

- Mert a nagy sótartalom miatt nagy a sűrűsége a vizének, ezért:

- Alig hullámzik

- Nagyobb a felhajtóerő a csapvíznél, kevésbé merülsz el.

"2) Nézz utána, hogyan bizonyította be Arkhimédész, hogy tiszta

aranyból készült-e a korona! ( emlékezz az órán látott fílmre!)"

Emlékezz.

"3) Lehet-e szellőztetni a repülőben az ablak kinyitásával? A válaszodat

indokold!"

Attól függ, hol van. Ha magasan repül, nem kéne, mivel a magassággal csökken a légnyomás, odafent elég xar lenne a ritka levegőre kinyitni a talajszinti légnyomáson tartott belteret.

10-11 km-en lévő ritka, alacsony nyomású levegőben percek alatt megfulladsz.

"4) Keress a környezetedben olyan eszközöket, amelyek a

nyomáskülönbség elvén működnek! ( legalább 3-at sorolj fel)"

Hajrá.

Segítek, keresd a többit:

Kukta

Porszívó

Kerékpárpumpa

"5) Miért nem hagyja el a Földet, és oszlik el a világűrben a levegő?"

Mert súlya van, a gravitáció itt tartja.

"6) Miért száll a buborék felfelé a vízben?"

Felhajtóerő. A benne lévő gáz sűrűsége kisebb a folyadékénál.

"7) Miért pukkannak szét rendszerint a magasban azelszabadult

léggömbök?"

Amiért nem kéne a repülőn sem szellőztetni.

"8) Miért kell nagy magasságban a repülőgépeket légmentesen zárni?"

Ezt is azért, amiért nem kéne szellőztetni.

"9) Miért van a léghajókon a gáz kibocsátására szolgáló szelep?"

A bent lévő kisebb sűrűségű gáz miatt felhajtóerő tartja fenn, a kieresztéssel csökkented a felhajtóerőt és tudsz süllyedni.

"10) Miért folyik ki hamarabb a fürdőkád vize, ha benne ülünk?"

A testünk térfogati kiszorítása miatt magasabb körülöttünk a vízszint, mint nélkülünk lenne.

És magasabb vízszintnek magasabb a hidrosztatikai nyomása is a kád alján, ami jobban kipréseli a lefolyón.