"A viz dipólus jellegének és hidrogénkötés képzési hajlamának köszönhetően számos poláris vegyület oldószere." Mit jelent ez a mondat? Dipólus jelleg? Hidrogenkötés?

A vízmolekulák dipólusos jellege következtében a molekulák ellentétes töltésű részükkel egymás felé fordulnak, és így közöttük vonzóerők lépnek fel. A vízmolekulák között hidrogénhídkötések is vannak, amelyek úgy alakulnak ki, hogy a vízmolekulában lévő hidrogén nemcsak a vele közvetlenül kapcsolatos oxigénatom elektronfelhőjét húzza maga felé, hanem kisebb mértékben a szomszédos vízmolekula elektronjait is, aminek során öt vízmolekulából álló, tetraéderes elrendeződésű molekulahalmaz jön létre.

A vízmolekulák között kialakuló hidrogénkötések miatt a víz folyékony állapotban is részleges rendezettséget mutat. A víz a hidrogénkötések által összetartott molekulaasszociátumokból és szabad vízmolekulákból áll, amelyek között adott hőmérsékleten dinamikus egyensúly áll fenn, azaz az asszociátumokban lévő és a szabad vízmolekulák folyamatosan cserélődnek, miközben az asszociátumok és a szabad vízmolekulák száma nem változik. A folyékony víz tehát olyan szuszpenziónak tekinthető, amelyben tetraéderes vízmolekula-halmazok helyezkednek el a rendezetlen, magányos vízmolekulák között. A rendezett és rendezetlen molekulák aránya a hőmérséklettől függ, ugyanis melegítés hatására csökken a halmazokban lévő vízmolekulák száma.

na, akkor próbáljuk meg emberi nyelven...

szóval...

a vízmolekula áll két hidrogénből és egy oxigénből. Ezek a kötésben úgy helyezkednek el, mint egy V betű. A szárak találkozásában ül az oxigén a másik végeken pedig a két hidrogén.

Namost a hidrogén atom összesen áll egy protonból, ami maga az atommag, meg egy elektronból.

Kovalens kötés esetén, amit itt is tapasztalunk, az történik, hogy a vegyérték elektronok a két kapcsolódó atom körül egyszerre keringenek. Ez itt azt okozza, hogy hidrogén egyetlen elektronja elkezd az oxigén körül is keringeni (ráadásul az oxigén a nagyobb magtömege miatt jobban is ragaszkodik az elektronokhoz), azaz szerencsétlen hidrogének nem marad elektronja.

Emiatt a víz molekula hidrogének oldalán (az egyetlen proton miatt) gyengén (mert azért kering arra is az elektron, csak ritkán) pozitív töltésű lesz, a másik (azaz az oxigén) oldalán gyengén negatív.

Ezt jelenti a dipólus jelleg.

Emiatt képes olyan anyagokat is oldani, amiket amúgy nem tudna és amúgy ezért folyékony (mert így a molekulák "tapadnak" egymáshoz), különben légnemű lenne, mint a többi hozzá hasonló (pl. CO2)