Légyszives valaki elmagyarázná, hogy hogy tudom megállapítani, hogy a vegyületek között milyen kötés található (ionos, fémes, kovalens)?

Ha a vegyületben olyan elemek vannak, amiknek elektronhiányuk van, akkor azok biztosan kovalens-kötéssel kötődnek egymáshoz; a hidrogént leszámítva a periódusos rendszer első két periódusa (oszlopa) mindig lead, a 3. periódustól mindig felvesznek.

H2O esetén mind a hidrogén, mind az oxigén elektronhiányos, tehát ezek biztosan kovalens-kötéssel kötődnek egymáshoz. Az oxóniumionnál ugyanez a helyzet. A kálium-jodid esetén a kálium azt az 1 elektrontöbbletét átadja a jódnak, hogy az is stabilizálódjon (az első két periódus elemének annyi többlete van, ahányadik periódusban van, a többinek 8-periódusszám hiánya van; a káliumnak 1 elektron le kell adnia a stabilitáshoz, a jódnak 1 kellene ugyanehhez, így ezek "kiegészítik" egymást).

Mivel a fluor és a hidrogén gáz, ezért köztük nem lehet fémes kötés, így marad a kovalens-kötés, ugyanígy a H2O2-nek is.

Fémes kötés csak fémek között jön létre, ami azt illeti, azt középiskolában csak érintőlegesen tanítják. Ilyen például Al2, Fe2.

Kizárásos alapon... Ha nem fémes vagy kovalens, akkor ionos.

Egyébként szükséges, hogy az első két periódusból és a másik részből is legyen 1-1 elem (a hidrogént leszámítva), pl. a konyhasó képlete NaCl. A nátrium az 1. periódusban van, így 1 elektrontöbblete van, a klór a 7. periódusban, így 8-7=1 elektronhiánya van. De ugyanígy lehetne példának mondani: NaBr, CsF, BeTe, MgS, BaO, stb.