Az irodalom háziban segítene valaki? mert nekem nem megy : a Bágyi csoda novellát kellene elemeznem Mikszáth Kálmán-tól szereplők, helyszín, cselekmény előkészítés bonyodalom kibontakozás tetőpont megoldás szerint kell elemezni

Mikszáth Kálmán: A bágyi csoda

A bágyi csoda a Jó palócok, 1882-ben megjelent kötetében látott napvilágot. Az elbeszélésben az anekdotikus szerkesztésmód és a népi életképszerû ábrázolás együttesen jelentkezik.

Ez a mû egy novella. Rövid, tömör, csattanóra épülõ történet, amely az élet egy mozzanatát örökíti meg. Kevés helyszínen, rövid idõ alatt játszódik a történet, és kevés szereplõt vonultat fel.

A novella egyszerre romantikus és realista, szerkezete pedig metonímikus és metaforikus. Maga a történet nem fedi azt a jelentést, amit a cím sugall, a történet egy asszony fogadalmának a megszegése, amelyet a háborúba induló férjének tett, miszerint hamarabb fog a Bágy patak visszafelé folyni, mintsem õ hûtlen lenne a férjéhez. A „bágyi csoda” ennek a hûtlenségnek a metaforikus megfogalmazása. A metaforikus jelentést elõkészítik a metaforikus összefüggések a szöveg szintjén.

Mikszáth ebben a novellában tanulta meg a sûrítés mesterségét. Ez annak köszönhetõ, hogy hiányoznak a részletezõ leírások, bár a novellában a természet még mindig aktív szereplõ ( pl.a molnárné megcsalja a férjét, a víz kezd visszafelé folyni). Másrészt a ballada-stílusú elhallgatások is lerövidítik a szöveget. A szokatlan, nyitott befejezés is hozzájárul ehhez: az olvasóra bízza a befejezést, csakúgy, mint az ítéletalkotást.

Az elbeszélés bevezetõjében elõtérbe kerül a Bágy patak, a patak leírásával kezdõdik és zárul a mû, a természeti kép keretbe foglalja a történetet. A hirtelen felhõszakadás a hõsök sorsának a változását sejteti. A pletykálkodó asszonyok gonoszkodó megjegyzése, a fehér vászon lebegése a szélben- szintén utalnak a végkifejletre. A visszafelé folydogáló patak pedig az asszony hûtlenségének néma tanújele.

Az alaptörténetben megjelennek kisebb történetek: a halottaskocsi elégetése, a pletyka, a fogadalom, Gélyi és a molnárlegény alkuja.

Népi életképpel kezdõdik a mû: a malomudvaron õrlésre várakozó emberek beszélgetnek, pletykálkodnak egymás között. Ez a mozzanat a korabeli falusi élet megszokott jelenete. Az író realisztikusan ábrázolja ezt a környezetet, ironikus megjegyzéseket rejt a sorok közé, cinkosan összekacsint az olvasóval, sejtet, utal, megszakít egy történetet, hogy az elejtett fonalat késõbb felvegye és folytassa. Ez a magatartás a korlátozott tudású narrátorra jellemzõ, aki bár kívülállóként láttatja ezt a világot, mégis érezteti a személyes jelenlétét.

Mikszáth szubjekív elbeszélõ. A történet számára másodlagos az elmondás beszédmûvészetéhez képest. a beszélõ hangneme fontosabb az eseményeknél. Az írott szöveg a szóbeliséget próbálja meg utánozni. Belülrõl láttat, de a belsõ megközelítés közvetett. A központozási jelek (a három pont, a vesszõ) és az írószünet szintén a szóbeliséget próbálja utánozni. Ugyanezt a célt szolgálják a kérdõ és a felkiáltó mondatok is.

Az idõszerkezet is jellegzetes: jelen idõben indítja az író a történetet, majd ebbe beépülnek a múlt emlékkockái( Kocsipál Gyuri elégette a halottaskocsit, Klára fogadalma, Gélyivel való viszonyuk a múltban).Ezekhez az információkhoz részben az író, részben a szereplõk révén szerzünk tudomást. Az egyenes beszéd mellett a függõ beszédre is találunk példát, és a szabad függõ beszéd jelét is felfedezzük a mûben ( a menyecske incselkedése).

A novella néprajzi gyökerei a palóc világ szigorú értékrendjébe nyúlnak vissza, ahol a közösség véleménye, ítélete az egyetlen mérce.

A szereplõk archetipikusak: Vér Klára nemcsak hûtlen feleség,hanem a csábító boszorkány, akinek a veres haja a középkor hiedelemvilágába vezethetõ vissza, mint a gonosz jele. Kocsipál Gyuri szintén démoni erõvel rendelkezik: kapcsolatot tart ember és alvilág között ( a kocsi elégetése). A csoda értelmezése is archaikus látásmódot feltételez, hiszen Gélyi János a sötét erõkkel szövetkezve és Vér Klári veres hajától megszédülve viszi véghez tervét.

Metonimikus vonásokat is találunk a mûben, mint például a realisztikus helyszín, a szereplõk bemutatása, az életképszerû ábrázolás és maga a történet. Romantikus a szerelmi szál bevezetése, a titok, a csoda, a vágy, a váratlan fordulat.

Nyelvét, stílusát nem a szókincse, hanem az ezzel való bánásmód, a mondat- és szófûzés sokféle változata minõsíti. Lírai hangoltságú, a szubjektumot sokféleképpen kifejezésre juttató epika a Mikszáth-novella. Az epikait, a meseit és a lírait egymáshoz közelítõ, a szemlélõdõ kívülállást és az átélést ötvözõ próza.