Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Házifeladat kérdések » Jó bioszosok, nem értem a...

Jó bioszosok, nem értem a házim. Halak?

Figyelt kérdés
Halak bőrének felépítése? A káros anyagok min keresztül távoznak? Hogyan történik a halak ívása?

2015. febr. 1. 22:05
1 2
 1/17 anonim válasza:
82%
A google a barátod!!! szerintem ne mással akard már megcsináltatni a házid :P
2015. febr. 1. 22:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 A kérdező kommentje:
Erre van a GYIK!!!
2015. febr. 1. 22:20
 3/17 anonim válasza:
86%

Ugyan az aki a kopoltyút nem tudta ?

:DDDD :DDDD

2015. febr. 1. 22:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 anonim válasza:
80%
Nem, a GYIK nem arra van, hogy megoldjuk a házi feladatodat :P
2015. febr. 1. 22:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/17 anonim ***** válasza:
63%
fúúúúúúúúú de életképtelen vagy :D
2015. febr. 1. 22:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 anonim ***** válasza:
86%

na a kopoltyús gyerek. hihetetlen, hogy ez a mocsok tanár mindig olyan házit ad fel nektek, amit át sem vettetek. :D

Amúgy komolyan, gyk-n tudsz kérdezgetni, de azt a tetves google-t nem tudod használni. Ez a mai házi. Google és Wikipédia használata alapfokon. Holnap kikérdezzük.

2015. febr. 1. 23:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 anonim ***** válasza:
63%
ott a pont utolsó :D arra is lusta, hogy kikeresse a kis szarcsimbók :DD
2015. febr. 1. 23:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 anonim ***** válasza:
69%

2.14 A halak kültakarója

A kültakaró a szervezet védőburka és egyben határoló felülete, amely a tapintás és ké-miai ingerek receptorait is magába foglalja. Ezen kívül szerepe van még a hőszabályozásban, légzésben, vízfelvételben, kiválasztásban, környezethez való alkalmazkodásban és a szerve-zet védelmében.

2.14.1 A kültakaró felépítése

A kültakaró két fő részből áll: a bőrből és a bőralatti kötőszövetből, amely a bőrt az alatta lévő szövetekhez köti. A bőralatti kötőszövet elzsírosodásra hajlamos.

A bőr hám és irharétegből áll. A bőr külső része sejtes szerkezetű hámrétegből (epi-dermisz) és egy alatta lévő kötőszöveti irharétegből (korium vagy kutisz) épül fel. A hámréteg több sejtsorból épül fel, melyek a felszín közelében lapítottak, középtájon kocka alakúak, az alsó sorokban lévő sejtek pedig henger alakúak. A hámsejtek aránylag szorosan illeszkednek, közöttük kevés a sejtközötti állomány. Az irha fő tömegét a ferde lefutású kötőszöveti rostok képezik. Az irha felső rétegében ezek lazábban helyezkednek el (lazarostos kötőszövet), az alsó rétegben pedig sűrűbben (tömött rostos kötőszövet). Az irharétegben sok vérér és idegrost halad minden irányban, ami a hámrétegre nem jellemző.(47. ábra: A kültakaró felépítése)

2.14.2 A kültakaró képletei

2.14.2.1 Nyálkatermelő mirigyek

A nyálkatermelő mirigysejtek eleinte a hámréteg alsóbb részén találhatók, majd fejlő-désük során egyre inkább a felszínhez közelednek, végül a bennük felhalmozott nyálkát a bőr felszínére ürítik. A jellegzetes alakjuk miatt ezeket kehelysejteknek is nevezzük. A bőr felszí-nére bocsátott nyálka védi a hal testét a kórokozók behatolásától és a mechanikai sérülésektől.

2.14.2.2 Pikkelyek

A pikkelyképződés során - mely legtöbb fajnál élete első hetében indul meg - a bőr szöveti szerkezete kissé megváltozik. Az irhából kinövő pikkelyek a felettük lévő irhát és hámréteget maguk előtt tolják, így minden egyes pikkelyt vékony bőrszövet borít.

A pikkelyes halaknál elsődleges szerepe a hal testének védelmében nyilvánul meg. Halainkon kétféle pikkelyt különböztetünk meg. A pontyfélékre a kerek (cycloid), a sügérfé-lékre pedig az érdesebb tapintású fésűs (ctenoid) pikkelyzet jellemző. (48. ábra: Pikkelytípu-sok)

Ha egy pikkelyt fény felé tartva megvizsgálunk, akkor azon a fa évgyűrűihez hasonló mintázat válik láthatóvá. Ez azzal magyarázható, hogy a pikkely növekedése szakaszos. Nyári időszakban - amikor a hal és a pikkely növekedése gyors - világosabb színű gyűrű keletkezik. Hűvösebb hónapokban és télen - a hal növekedése lelassul vagy megáll-, ilyenkor viszont egy sötétebb színű gyűrű keletkezik. Tehát egy világos és egy sötét gyűrű a kormeghatározás szempontjából egy évet jelent.

A hal testén lévő pikkelyek nagysága, típusa és mennyisége egyik fontos faji határozó-bélyeg. A testen lévő pikkelyek számát az un. pikkelyképlettel szokás kifejezni. Pl. a pikke-lyes ponty pikkelyképlete:


• a törtvonal előtt és utána lévő szám azt jelzi, hogy hány pikkely van az oldalvonal mentén,

• a törtvonal felett lévő számok az oldalvonal feletti pikkely sorokat jelzik,

• a törtvonal alatt lévő számok pedig az oldalvonal alatti pikkely sorokat jelzik.

2.14.2.3 Pigment sejtek

Az irharétegben szabálytalan alakú pigment sejtek vannak beágyazódva, melyek kiala-kulásának kezdete kb. a pikkelyekével esik egybe. Háromféle festékanyagot tartalmazhatnak: feketés-barnát (melanin), sárgát (xantofill) és pirosat (eritrofill). A halak bőrében, de főleg a pikkelyekben van még egy negyedik, ezüstös csillogású festékanyag is a guanin, de ez nem a pigment sejtekben fordul elő. Néhány belső szerv pl. az úszóhólyag ezüstös színét szintén a guanin adja.

2015. febr. 2. 09:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/17 anonim ***** válasza:
52%

9.1 A szaporodás fogalma, általános jellemzői

A szaporodás a halak egyik legsajátosabb, az ivartermékeket hihetetlen bőségben termelő életjelensége. A halakra kizárólag az ivaros szaporodás a jellemző, amelynek lényege, hogy az utó-dok az ivarsejtekből keletkeznek. A szaporodás témakörébe mindazok az életfolyamatok beletar-toznak, amelyek az utódok kialakulásához nélkülözhetetlenek. A szülők reprodukciós szervei ter-melik azokat az ivarsejteket (gamétákat), amelyek sejtes alapjai lesznek a következő generációnak. A szorosan vett reprodukciós szervek (ivarszervek, a belső elválasztású mirigyrendszer egy sajátos része stb.) tevékenységén kívül, az eredményes gametogenezishez természetszerűen az egész szer-vezet zavartalan működése is szükséges (pl. kifogástalanul működő anyagcsere-rendszer).

A halaknál tapasztalható sajátos és nagyarányú ivarsejttermelés - ami az ivadékgondozás hi-ányával függ össze - megkívánja az említett szervrendszerektől a kiváló működést és számukra az optimális feltételeket, mert kedvezőtlen esetben elsőként a szaporodás szervei - elsősorban a pete-fészek és a herék szüntetik be az aktív sejttermelést és építést, ami az ovulációra felkészült petesej-tek felszívódásához (reszorpciójához) vezethet. Az egyed létfenntartásához szükséges alapvető élet-tevékenység (emésztés, légzés, növekedés stb.) még sokáig funkcionál, amikor az ivari folyamatok már zavart szenvednek.

A szaporodási folyamatot szűkebb és tágabb értelemben tárgyaljuk. Szűkebb értelemben szaporodási folyamaton az ivarsejtek végső beérését és a megtermékenyült utódsejt (ikra) korai egyedfejlődését értik az önálló, helyváltoztató életmód kialakulásáig (pl. halaknál az exogéntáplálkozás megindulásáig). A legtöbb hal esetében azonban, amikor a lárva a szikanyagból származó tápanyag-felhasználásról áttér a külső táplálkozásra, még számos szerve tökéletlenül mű-ködik. Ez megmutatkozik abban a különbségben is, ami a korai és a fajra jellemző végleges táplál-kozás között van (pl. a fehér busa kezdetben zooplanktont, később alga-planktont fogyaszt). Ezért, és számos más morfológiai különbség miatt indokolt, hogy a halak esetében a végleges táplálkozási formájuk megszerzéséig és a kifejlett egyedekre jellemző szervek kialakulásáig lárvakorról beszél-jünk.

A halak változó hőmérsékletű (poikilotherm) állatok, tehát életműködésük sebességet, töb-bek között a reproduktív rendszer működését is elsősorban a környezet hőmérséklete befolyásolja. A nagy tömegű ivartermék (pete, ondósejt) szinkronizált fejlődését természetesen nem csak a hő-mérséklet, hanem sok más környezeti feltétel, pl. a táplálóanyag-ellátás, a vízben oldott oxigén mennyisége stb. is erőteljesen befolyásolja. A szaporodás tehát bonyolult belső (élettani) és külső (környezettani) feltétel esetén jön létre. Hatékonyságában (a megszülető utódok számában) a felté-telek optimális voltától függően igen nagy különbségek lehetnek. Ezért találkozunk a haltenyésztés gyakorlatában olyan nagyságrendi különbségekkel a termékenységet és az ivari érést stb. illetően, amilyet a meleg vérűeknél nem ismerünk. Mindezek alapján a halak szaporodásának körülhatárolá-sában a szaporodási folyamatot tágabban kell értelmeznünk. Bele kell értenünk a folyamatba a rep-roduktív szervek sokszor számunkra rejtett működését (gamétaképzés, neuroendokrin funkciók, a szülők ökológiai igényei stb.) és a szűkebb értelemben vett szaporodási folyamat után következő "táplálkozó lárva" életszakaszt is. Tovább tágítva a kört, a szaporodás eredményessége csak az utó-dok ivaréretté válásakor mérhető le, de a közbeeső ivadék és növendék kor természetesen már nem tartozik szorosan a szaporodás fogalomkörébe (44. ábra).

A halak vízi szervezetek, következésképpen szaporodásuk minden fázisa vízhez kőtött Az utódok gondozása fejletlen vagy teljesen hiányzik. Az ivadékgondozás és a peteszám között szoros összefüggés van (vö. a fészket őrző halfajok fekete sügér, törpeharcsa stb. - néhány ezer ikráját és a hasonló testnagyságú ikrahagyó compó vagy keszegfélék több százezres ikramennyiségével).

A halaknál az utódvédelem hiánya miatt a petesejtben sok tartalék táplálóanyag halmozódik fel, ezért a halpete jelentős nagyságú. Nem ritka, hogy az ikra a testi (szomatikus) sejteknél 1 milli-ószor nagyobb térfogatú, ugyanakkor a spermiumok csak néhány nm méretűek. A halak ivarsejtjei-nek egyesülése, a termékenyülés mindig vízi környezetben játszódnak le az ívásnak nevezett nász-játék (szaporodási viselkedésforma) közben.

Az ívás alatt a petesejtekkel egyidőben a hímek is vízbe bocsátják ondósejtjeiket, amelyek aktív mozgással, a petesejt termelte kémiai anyagok segítségével keresik meg a peteburokban lévő petenyílást. A herében a termékenyítésre alkalmas spermiumok inaktív, mozdulatlan állapotban vannak, csak a víz hatására aktiválódnak és mozgási, valamint termékenyítőképességüket mindösz-sze néhány percig képesek megőrizni. Ez alatt az idő alatt el kell érniük a petenyílást, ellenkező esetben elpusztulnak, a termékenyítés elmarad. A vízbe jutott petesejtekben a víz hatására duzzadá-si folyamat indul meg, amelynek eredményeképp szintén néhány perc múlva a petenyílás elzáródik. Ha ez alatt az idő alatt nem jut spermasejt az ikrán lévő petenyíláshoz, a termékenyülés szintén el-marad.

A termékenyülés közben a petesejtbe behatoló spermium magja összeolvad a petesejt mag-jával, kialakul az osztódásra képes új utódsejt, a diploid zigóta.

Az ikra időközben folyadékot vesz fel és megduzzad. A folyadékkal teli szikkörüli térben védett környezetben a zigóta osztódni kezd. A kialakuló embrió bizonyos fejlettség elérése után az ikrából kikel, és önálló életet kezd.

Ebben az időben a lárva és az ikrahéj elvesztése miatt védtelenebb, mint korábban, másrészt a megszerzett önálló helyváltoztató képesség következtében megnő a környezetben való alkalmaz-kodó képessége. A keléssel kezdődő lárvaperiódus első szakaszában belső táplálóanyag felvétel van (a lárva a szikanyagból táplálkozik), majd rövid ideig együtt fordul elő a külső (exogén) és belső (endogén) táplálkozás. Ezt az időszakot nevezzük kevert táplálkozásnak. Ezt követően a második szakaszban a fiatal hal már csak a környezetéből felvett külső táplálóanyagot képes a szervezetébe beépíteni. A lárvakor végére az utód szervei (az ivarszervek kivételével) a fajra jellemzővé fejlőd-nek.

2015. febr. 2. 09:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 anonim válasza:
utolsó, a hülYe gyereknek kellett volna megoldani nem pedig neked:P ezért van ennyi fogyatékxD
2015. febr. 2. 10:37
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!