Valaki leírná nekem az Iliász rövid elemzését? De így nagyon röviden kéne!

Az Iliász a 10 évig tartó trójai háború utolsó évének egy rövid részletét meséli el. Maga a cím is Trója régi nevére, Ilionra utal. A trójaiak által legjobban rettegett hős, Akhilleusz, vitába kerekedik a görög sereg fővezérével, Agamemnónnal és visszavonul a további harctól. Ezt követően a trójaiak sikeresen támadják a görögöket, aminek Akhilleusz legjobb barátja, Patroklosz azzal vet véget, hogy a csatában magára ölti Akhilleusz páncélját, így a trójaiak – azt gondolván, hogy Akhilleusz tért vissza a harcba – megfutamodnak. Patrokloszt azonban megöli Hektor, a trójai királyfi. Akhilleusz dühében véres bosszút áll, megöli Hektort és holttestét meggyalázza – ezzel azonban saját végzete is beteljesül.

Szerző: Homérosz

Műfaja: eposz

Keletkezése: i.e. 8. század (?)

A trójai háború az istenek viszálykodása eredményeként robban ki, és az eseményeket végig kíséri az olümposziak beavatkozása, vetélkedése és ármánykodása. Az emberek ennek kiszolgáltatottak, az isteni akarat és a sors elől nem menekülhetnek. Az istenek a történet elválaszthatatlan résztvevői, alakítói. Homérosz 24 énekből álló, 15685 hexameterben szedett eposza, az Iliász, a 10 évig tartó trójai háborúnak csupán 52 napját meséli el.

Az Iliász emberképe meglehetősen tragikus: az egyének tettei és sorsuk között nincs összefüggés, az ember a felsőbb hatalom kiszolgáltatottja. Így a legfőbb értékké a hírnév válik. Homérosz, miközben hűen ábrázolja ezt az ősi eszményt, megcsillantja korának jóval “emberibb” emberképét is. E kettő szembeállításával Homérosz egyszerre tolmácsa és kritikusa is a hős-mítosznak. Akhilleusz pajzsán Homérosz korának társadalma elevenedik meg: a korabeli élet mindennapi eseményei, szokásai, rítusai – az emberi élet keretei az antik görög világban. Az Iliász tanórai feldolgozása során a pajzs ismertetése és elemzése pont ezért gyakori.

Homéroszt már az ókorban is a költészet atyjának tartották, a legenda szerint vak volt és 7 város is versengett a szülővárosa címéért. Valódi életéről azonban annyira keveset tudunk, hogy az is kérdéses, valóban élt-e egyáltalán egy Homérosz nevű költő, illetve hogy ő alkotta-e az Iliászt és az Odüsszeiát. Az Iliász és az Odüsszeia ugyanis (stilisztikai jellemzőik és ember- illetve világképük alapján feltehetően két különböző költő alkotásai, és az Odüsszeia mintegy 100 évvel később készülhetett. Az Iliász keletkezését kb. i.e. 762-re becsüli egy közelmúltban publikált genetikai módszereket használó tanulmány. Akárhogy is történt, ma Homérosznál régebbi írott görög irodalmat nem találunk. Ennek ellenére Homérosz eposzai nem “korai zsengék” hanem kiteljesedett, érett alkotások melyek az eposzi kellékek teljes tárházát felvonultatják. Világirodalmi hatásuk felmérhetetlen, az ókori alkotókat éppúgy elbűvölte mint Keats-t vagy Goethe-t.

Az Iliászból számos filmadaptáció is készült, ezek legismertebbike valószínűleg Wolfgang Petersen 2004-es Trója című látványos akciófilmje Brad Pitt főszerepével, amely azonban sok szempontból eltávolodik az eredeti homéroszi műtől, pl. teljes egészében mellőzi az istenek szerepét.