Valaki elmagyarázná a kémiai egyensúly elvét, illetve példagyakorlatokkal szemléltetné? Elággé zavaros még.

Gyakorlatilag minden reakció egyensúlyi reakció, mert a reakció termékei visszaalakulnak a kiindulási anyagokba, ha ennek nincsen akadálya (pl kiválhat a termék). Sok reakciónál azonban a visszaalakulás mértéke olyan kicsi, hogy gyakorlatilag a kiindulási anyagok elfogynak. A megfordítható reakciókban a termékek és a kiindulási anyagok koncentrációja egy idő után beáll, az oda-vissza alakulás még mindig folyamatos, de az anyagok koncentrációja nem változik számottevően, ezt nevezzük egyensúlyi állapotnak.

Jellemzően egyensúlyi reakció például a gyenge savak disszociációja;

CH3HCOOH <=> CH3COO- + H+

ha tudjuk, hogy a bemérési koncentráció 1 mol/dm3, és

1. ismerjük a hidrogénion egyensúlyi koncentrációját, fel tudunk írni egy táblázatot, amiben

- felül van az egyensúly reakcióegyenlete

- alatta egy "be" sor, ez jelenti a bemérési koncentrációt. Itt csak a reagensek koncentrációját kell jelölni, esetünkben az ecetsavról van szó csak, beírod, hogy 1 mol/dm3. A két termék koncentrációjának helyét nem töltöd ki.

- van egy "át" sor, ezt csak utólag fogjuk kitölteni.

- végül (és ezt sokan el is szokták különíteni), van egy "egyensúly koncrntráció" sor, ami az egyensúlyi állapotban meglévő koncentrációkat jelenti. Ha ismerjük a H+ koncentrációját, ezt írjuk be elsőnek.

Naszóval, most jön az, hogy kitöltjük az üres helyeket. A "be" sorral már nem kell foglalkoznunk, úgyhogy a következő az "át" sor. Nagyon fontos, hogy most egy fiktív koncentrációt fogok mondani, mert telefonon vagyok, és nem tudom kikeresni a savi disszociációs állandót.

Tehát, tegyük fel, hogy 0,1 mol/dm3 hidrogénionunk van. Mivel nem volt bemérési koncentrációja, csak a reakció során keletkezett, tudjuk, hogy pontosan ugyanennyi hidrogénion alakult át, ezért beírjuk az "át" sorba a koncentrációt (0,1).

Mivel ugyanannyi mol CH3COO- szerepel az egyenletben, mint amennyi H+, biztosak lehetünk benne, hogy ennek a koncentrációja is ugyanannyi, illetve ugyanannyi is alakult át.

0, 1 mol/dm3 H+ és CH3COO- csak 0,1 mol/dm3 ecetsavból lehet, mivel az ecetsav disszociációjából kerültek az oldatba. Ha két mol ecetsavból keletkezne 1-1 mol ion, akkor ahhoz kétszer akkora koncentrációjú savnak kéne átalakulnia, de itt mindenből egy mol kell, ezért az "át" sor CH3COOH esetében is 0.1 mol/dm3-at jelent. Viszont, ha köbdecinként 0.1 mol átalakul átlagosan mondhatjuk, hogy 1-0,1 = 0.9 mol/dm3 ecetsav marad. Ez lesz az ecetsav egyensúlyi koncentrációja.

2. Ebből lehet disszociációfokot és savallandót számolni.

A disszociációfok a bemért anyagda vonatkozik, hogy a bemérési koncentráció hány százaléka alakul át, ez itt 0.1 (az "át" sor) : 1 => 10%

A disszociációs állandó az egyensúlyi koncentrációkra vonatkozik, ez minden hőmérsékleten állandó, akármilyen a bemérési koncentráció.

ez: a termékek egyensúlyi koncentrációja : a kiindulási anyag egyensúlyi koncentrációja

(itt: (0.1*0. 1): 0.9)

Ha valamiből nem egy mol van a reakcióegyenletben, azt megfelelő hatványra kell emelni (pl ha három mol van belőle, akkor az egyensúlyi koncentrációja köbével kell számolni)

3. Ha kapsz egy savi disszociációs állandót: egyenletbe felírod a képletet és megoldod.

Fontos, hogy csak koncentrációk szerepelhetnek a táblázatban.

Hát, nem vagyok benne biztos, hogy jól oldottam meg, de azt mondtam, hogy vegyük mondjuk úgy, hogy 3 mol/dm3 hidrogénünk, és 1 mol/dm3 nitrogénünk van.

Az egyenlet: 3H2 + N2 <=> 2NH3

Az egyenletben egy mol esetén történő átalakulás koncentrációját vettem 1x-nek. Tudjuk, hogy két mol NH3 keletkezik, ezért ez 2x az "át" és az "egyensúly" sorban is. A hidrogén egyensúlyi koncentrációja ebben az esetben 3-3x, a nitrogéné; 1-x.

Ezek alapján azt írtam fel, hogy 2x a teljes gázelegy 0,8-szorosa, a teljes gázelegy pedig, adott térfogaton 3-3x + 1-x + 2x mol.

Ebből felírtam ezt az egyenletet:

0.8*(3- 3x + 1 - x + 2x) = 2x

Ezután az x-et csak visszahelyettesítettem, és ellenőrzéssel elvileg kijött, de este van, szóval nem mondom magamat biztosra. A disszociációfokot meg az állandót ezután már képletből simán ki tudod számolni.