Tudnátok nekem segíteni töri háziban?

__________________________-én (1) született gróf Széchenyi István, a reformkori politikai

küzdelmek egyik vezéralakja, akit Kossuth Lajos egykoron a „__________________________-

nak” (2) titulált, és mindmáig így tartjuk őt számon a gazdaság, a közlekedés és a közélet

szervezésében elért halhatatlan érdemei miatt. __________________________-ben (3) látta meg

a napvilágot, édesapja Széchenyi Ferenc gróf, a __________________________ (4) későbbi

alapítója, édesanyja pedig __________________________ (5) grófnő volt. Az ifjú gróf korán

katonai pályára lépett, már részt vett az 1809. évi győri ütközetben Napóleon ellen. A napóleoni

háborúk után Széchenyi hivatalosan még egy évtizeden át szolgált a Hessen-Homburg

huszárezredben: __________________________-ban (6) szerelt le. 1815 után a fiatal arisztokrata

a Boszporusztól a Brit-szigetekig bejárta egész Európát, úti élményei pedig meghatározták

későbbi politikai nézeteit.

Számára a mintát Anglia jelentette a polgárosodás és a gazdaságfejlődés szempontjából is. A

szigetországban öt alkalommal járt, összesen __________________________ (7) hónapot töltött

el ott. Minden esetben egyfős kísérettel utazott, pl. bátyjával, Pállal, a vízügyi mérnökkel,

__________________________-lal (8), barátjával, Wesselényi Miklóssal. Útjai során műszaki

ismereteket szerzett, __________________________ (9) gépet csempészett ki,

__________________________-at (10) vásárolt, mérnökökkel tárgyalt, különféle hídépítési

megoldásokat ismert meg stb.

Wesselényivel 1820 nyarán __________________________-ben (11) ismerkedtek meg. Miklós

az erdélyi főnemesség __________________________ (12) családjából származott.

Széchenyivel közös utazásaik, vállalkozásaik, levélváltásuk, beszélgetéseik során együtt

alakították ki azt a programot, amelyet a köztudat ma csak Istvánnak tulajdonít. Wesselényi

háttérbe szorulásának oka egyrészt az lehetett, hogy 1831-től már eltérő pályán mozogtak

Széchenyivel, barátságuk véget is ért, másrészt az, hogy a __________________________ című

(13), Wesselényi nézeteit taglaló mű csak későn (1833-ban) jelent meg Széchenyi elméleti

munkáihoz képest.

István apja 1820-ban bekövetkezett halálakor megörökölte a családi élet központjának számító

kiscenki kastélyt, a cenki uradalmat. 1833-tól (14) kezdve átépíttette és modernizáltatta az

épületet. Az utókor által __________________________-szárnynak (15) nevezett épületrészben

rendezte be a gróf a rezidenciáját. A gróf a kor legmagasabb szintű technikai eszközeivel szerelte

fel a kastélyt: a __________________________-t (16) és a __________________________-t

(17), amelyet szintén Angliában ismert meg, itt használták először a Habsburg Birodalmon belül.

Széchenyi __________________________-ben (18) névnapján mutatta be a

__________________________ (19) stílusban készült újításokat.

Széchenyi tetteit két nagy szerelem befolyásolta. Először bátyjának felesége,

__________________________ (20) tetszett meg neki, azonban a fiatalasszony 1820-ban

váratlanul meghalt, ami nagyon megviselte a grófot. Később a 45 esztendős Zichy Károly

kamaraelnök feleségébe, __________________________-ba (21) szeretett bele, aki naplójában

Crescence-ként tűnt fel. Kapcsolatuk pusztán lelki alapon nyugodott, a kortársak számára

érthetetlen volt. Zichy halála után egy évvel, __________________________-ban (22)

házasságot kötöttek, melynek során 3 gyermeket szült Crescence. Széchenyi élete során sokat betegeskedett. Sokan hipochondernek gondolták, hiszen tünetei igen

sokfélék voltak, mint pl. __________________________ stb. (23) Ezekhez a testi tünetekhez

pszichés tényezők is csatlakoztak, pl. csüggedtség, súlyos alvászavarok, nyomasztó álmok,

amelyek idővel súlyosbodtak, így elmebajra gondoltak orvosai. Így 1848 őszén a

__________________________ (24) szanatóriumba került, miután augusztusban

__________________________ (25) érte. A háttérben valós események is álltak: Kossuthtal

folytatott politikai vitája, azaz rettegett Kossuth __________________________-től (26), ő a

lassú reformok híve volt.

Naplója alapján azonban egyértelműen kiderül, hogy 1830 nyarán első al-dunai útja során

__________________________ (27) csípésétől szenvedett, amely következtetni enged a

__________________________-ra (28). Orvosai azonban annak ellenére, hogy a korszakban a

betegség ismert volt, gyógyszer is volt rá, mégsem kezelték ennek megfelelően. Ez a kór pedig

kezeletlenül súlyos pszichés panaszokhoz vezethet.

A döblingi nyugodt környezet jót tett egészségének, azonban a szabadságharc leverésével egyre

több tanácsot kérő látogatója lett, majd a Bach-rendszert kritizáló írása, az

__________________________ (29) miatt házkutatást is elrendeltek nála, amelyek az idős

Széchenyit paranoiássá tették, így __________________________-án (30) pisztolyát maga ellen

fordítva véget vetett életének.