Matekban mi a különbség az, , m" és az, , M" között?

Ezt mi honnan tudjuk hogy mire használjátok?

Küldj képet...

Magában csak egy változót jelent.

Szerintem a kis emmet azt csak az egyik alapnak a magasságára szokták, valamelyik kettő egymással szemben a két alap, és akkor egy olyannak az m-je kis m, és a magasság meg a testmagasság. A két alaplapnak a távolsága.

Pl ha egyforma háromszögek az alapjai és egyeneshasáb.

Na szóval fölül-alul van egy háromszög. És a háromszögnek ha csak magát a háromszöget vesszük, annak van alapja, meg magassága. (most ilyen szabály van a fejemben, hogy alap szor magasság törve kettővel, és ez a területe szerintem, ha egyenlőszárú. -ezt ne vedd készpénznek,de szerintem az. 99%) A testmagasság meg amilyen magasra fölér.

Na meg hát még pl egyenletben, hogyha kezdetben kisbetűt írunk, akkor végig kisbetűt kell használnunk, ha kisbetű az ismeretlen. pl ilyet nem lehet, hogy

3b+5b= 6

És akkor

ugyanazzal a karakterrel kell jelölni

tehát ez már nem ugyanaz lesz

3B+5B=6 de főleg ez nem lesz teljesen ugyanez: 3b+5B=6

Szóval ugyanazt az ismeretlent ugyanazzal a betűvel kell jelölni, kivéve, hogyha menet közben derül ki, hogy pl X=Y , mert ez a megoldás:D:D:D

Amúgy szoktak ilyet,hogy van az alap, meg a palást

pl hengernek

van Ta -----akkor ez az alapterülete

m---"a" betűt is kicsit alsó indexbe, mint a Ta-nál is kéne --- az ; na mindegy, ezt most mégse fejtem ki, bocsi:)

Nálatok ezeket a jelöléseket nem használják? Mert az úgy nekem kicsit fura:S:)

"T alsóindex a" az azt jelenti, hogy alapterület, szóval, hogy az alapjának a területe; a test alapjának a területe

"T alsóindex p" az pedig a palástnak a területe.

de az "m alsóindex a" -ezt most külön írom-

szóval az meg az, hogy az "a"-oldalhoz tartozó magasság, pl egy háromszögnek. Ugyanígy lehet

"m alsóindex b" az a "b"-oldalához tartozó magasság

"m alsóindex c" az pedig a c oldalhoz tartozó magasság.

Ja amúgy régen matekoztam, meg asszem amúgy, ezt akartam kifejteni az előbb, csak nem volt kedvem:)

Ja és hogyha m kisindex a; akkor lehet az, hogy akkor az "a" ott lehet konkrétan az alapról vett magasság is amúgy; de asszem , most ezzel össze foglak zavarni; de ott az "a" nevű alaphoz tartozó magasság. Na jó, én már pilledt vagyok ehhez, már a magam részére is túl bonyolítani kezdem, majd még visszatérek ehhez a kérdéshez, de amúgy,ha valaki tud valamit ,esetleg igazítást, egyszerűsítést hozzátenni, kérem, tegye!:)

"Egyenes henger felszíne= 2T + P"

Hát az lesz az, csak szerintem nem úgy van leírva, ahogy én tanultam.

a két té, az gondolom, hogy az alapterületet vesszük kétszer, mert ugye van "alja, és teteje is" egyenes hengernél az alja meg a teteje egyforma méretű, tehát egyszer kiszámolom, azt veszem kétszer; meg ahhoz még jön a palástnak a területe, és akkor kijön a felszín, ha az alapterületeket meg a palástot összeadjuk egymással. Ez így jó, helyén való; P az szerintem tutkajak a palást területére értendő itt ebben az esetben!:)