Miről szól a Beszterce ostroma?

Beszterce ostroma Mikszáth egyik legérdekesebb és legnépszerűbb könyve a magyar irodalom egyik legemlékezetesebb különcéről szól. Mint az író néhány más művében, itt is egyszerre két eseménysor van jelen, melyek a mű közepén találkoznak, és így folytatódik tovább a történet. A háttérben egy szerelmi história húzódik meg, az előtérben és a cselekmény középpontjában egy Don Quijote-szerű felvidéki főúr, Pongrácz István gróf hóbortos alakja áll. Bár a történet a 19. században zajlik, a gróf mégis középkori várúrként viselkedik, várát is annak megfelelően rendezi be. Életét a folytonos harc jellemzi, cselédeit is katonáskodásra sarkallja és csak az ököljogot ismeri.

Ez volt a Wikipédián. Szívesen.

Par honapja irtam belole a dogat:D

A munek tulajdonkeppen az a lenyege, hogy a dzsentri Magyarorszagon a nemesi elveket, hagyomabyokat mar csak egy “orult” veszi komolyan, meghozza ugyebar Pongracz grof, a tobbiek viszont csak parazita eletmodjuk leleplezesre hasznaljak, pl a Behenczy barok.

Pongracz Istvan egy becsuletes, tiszta ember volt. Kulonb, mint a tobbi dzsentri. Kulonc ember is, mivel ugye a feuadlis jogokat akarja ervenyesiteni a XIX. szazadban, de Mikszath muveinek ez az egyik fo jellemzoje: a kuloncokhoz vonzodik.

Behenczy Pal es Karoly:

Uri shivakok voltak. A szavak csak szavak maradtak, a becsuletes magatartas egy poz volt, ami moge zullottseguket rejtettek.

Negy resze van:

Estella. Ha jol tudom itt Donna Estellat vasarolja meg a zsolnai piacon 600 Ft-ert, “megallt szamara az ido”

Keddlyes atyafiak: Behenczy barok megjelenese

A tusz: a polka tortenete osszefonodik Pongracz Istvaneval

Az ej: Pongracz halala

Nedec varan jatszodik a tortenet