Mekkora gyorsulással mozognak az egyes testek?

#1 megadta a jó választ, kis magyarázat azért talán nem ártana.

Egyszerűség kedvéért vegyük a nehézségi gyorsulást 10 m/s2-nek.

A csiga két oldalán lóg két tömeged, egyik oldalon 3, másikon 4 kg.

Mindkettő húzná maga felé a kötelet, egyik (F=m*g) 30, másik 40 N erővel.

A kettő különbségével, 10 N erővel a 4 kilós fog "győzni", az ő oldalán indul meg lefelé a kötél, a 3 kilós súlyt a túloldalon felhúzva.

De a 10 N erőnek a komplett rendszert kell gyorsítania, mind a 3+4=7 kilogrammot.

A rendszer gyorsulása így a=F/m=10/7 m/s2

Vagyis 1/7 g.

"Vagyis 1/7 g"

Félreértés elkerülésére, 1/7 földi nehézségi gyorsulás, nem gramm. :)

Bár jó a meggondolás, elegánsabb lett volna Newton II.törvényét felírni a két testre. De mindegy, így is jó (nekem).

Vajon ha a csiga tehetetlenségi nyomatékával is számolni kell, az hogyan jelenik meg a gyorsulás képletében.

Mert most ugye lényegében az a=[(m2-m1)/(m1+m2)]*g képletet hoztátok ki. Hova lehetne rakni a tehetetlenségi nyomatékot?

"Hova lehetne rakni a tehetetlenségi nyomatékot?"

Na az szépen bővít a képleten, mert kerületi gyorsítóerőként lép be a szöggyorsulással.

"Inkább lassítóerőként nem?"

A gyorsulás neve gyorsulás, ha negatív is. Nem akartam átkereszteléssel bekutyulni, főleg, hogy itt fékerőként fog fellépni, de a rendszer gyorsuló. Nem tudom, mi lenne a jobb szó, inkább hagytam a "gyári" állapotban. :d