Mekkora tanárhiány van?

Elsősorban reál szakosból van hiány. Humán szakon a nyelvtanár keresett, a másik véglet a történelemtanár, abból sok van.

Ez semmilyen módon nem jelenik meg a fizetésben, sőt ha hiányszakos vagy, tantíhatsz heti 26 órában ugyananyni pénzért, mint más 22-ben. (A szakképzésben van béralkura lehetőség, de azt nem kérdezted.)

A legnagyobb hiány informatikatanárból van. Abban az értelemben, hogy az informatikát tanítja legnagyobb százalékban más szakos tanár, aki úgymond "ért hozzá". Ettől még nem fognak leterített vörös szőnyeggel várni, ha egy átlag általánosba mennél informatika szakkal tanítani, mert többnyire olyan óratömegként tekintenek rá (az erkölcstanhoz hasonlóan), amivel "lehet sakkozni", amikor a tantárgyfelosztás készül, tehát ha valakinek nincs meg a 22 órája, akkor kap pár óra informatikát meg pár óra napközit... Ennek folyományaként az informatika kerettantervet csak érdekességnek tekintik. Középiskolában tanítok (szakképzés) és a bejövő diákok hozott informatika tudását felmérve az a jellemző, hogy vagy nem tanultak szinte semmit vagy (jobbik esetben) ECDL-szintű alapozó ismereteket szereztek, nagyon ritka, aki pl. programozott logo-ban vagy hasonlóban, holott a kerettanterv szerint ez kötelező lenne. De valahogy ezt nem érzik olyan súlyú problémának az általános iskolák, mintha mondjuk töriből nem tanítanák a honfoglalást.

Az elit iskolákba, különösen az elit gimnáziumokba viszont könnyű bekerülni egy jó informatikatanári diplomával. Amúgy ez kihalásos alapon megy, tehát vannak iskolák, akik mindenkit kénytelenek felvenni, örülnek, ha megy oda valaki, tanár és diák vonalon is. Az elit gimik megtehetik, hogy válogatnak, és csak akkor vesznek fel, ha már "jó hírű" kolléga vagy. Így sok idő ilyen helyre bekerülni - de informatikatanár annyira nincs, hogy pár éven belül ott taníthatsz, ahol szeretnél.

A matekot kivéve a többi természettudományos tárgyból a hiányt úgy kell elképzelni egy átlagos vidéki általánosban (=1-2 párhuzamos osztály évfolyamonként), hogy Természetismeret néven tanít, aki éppen van, azt, amit éppen tud. 7.-8.-ban meg azt a pár órát (mondjuk kémiaórát, ha éppen az nincs) megtartja egy másik iskolából érkező óraadó tanár. Ez azt jelenti, hogy csak kurrens szakpárral van esélyed elhelyezkedni - mondjuk szerencsére az egyszakos tanárképzés már meg is szűnt. Szakpárként a matek a legnyerőbb, mert annak magas az óraszáma.

Fura helyzet állt elő mostanság ebben a témában.

Igaz, hogy nincs elegendő természettudományos tanár, de mégis elegendő van, sőt bizonyos mértékben túlkínálat, köszönhetően az "okos" kozmetikázásoknak.

Ugyanis okosan a politika azt találta ki, hogy ha nincs elegendő tanár, akkor lehessen összevont tárgyként tanítani a természettudományt, sőt ha csak adott tárgyak oktatói hiányoznak, akkor se legyen gond, így kémiát oktathat nem kémia tanár is, sőt ha egyáltalán nincs semmilyen kémia végzettségű, az sem probléma, és lehet több órát lenyomni mondjuk azzal a szakos tanárral aki van.

Tehát nem volt elegendő tanár, beengedték a nem szakosokat is megbízási szerződéssel, sőt csökkent az óraszám, sőt összevonás is jött, így egy pl.: kémia tanár több iskolában is taníthat.

Így állt elő az a helyzet, hogy egy most végzett pl.: kémia szakos tanár, pl.: nem tud minősülni, ugyanis nagyon kevés helyen kap teljes munkaidős pozíciót, a helyek többségében csak 5-10-15 óra/hetes részmunka pozíciót kínálnak.

Sőt, az iskolák inkább elküldik a jól ismert- mondjuk úgy, hogy "bejáratot" más szakos tanárt átképezni, minthogy újat vegyen fel. Sőt sajnos egy olyan tendencia is megjelent, hogy a helyi tankerületeknek megtiltják központilag, hogy engedélyezzenek nem összevont komplex természettudományos tárgyak indítását- és így tanárok foglalkoztatását, ezzel jelentős bértömeget tudnak megspórolni.

Ehhez még párosul, hogy a jobb intézmények felszippantották a tanárokat (bármilyet, csak ne kelljen összevontan oktatni- már ha a tankerület engedi), így "csak" területileg van hiány, és itt is inkább a rossz minőségű intézményekben, de már ez is lefedi a teljes országot. 10 éve ténylegesen a alacsony szocio-ökonómiai területeken volt, és a gazdagabbnak mondható városokban, még a rossz intézményekben is volt tanár, de ma már nem, ott is hiány van.

Kiemelendő probléma még, hogy az alacsony bérezés miatt, akár idősebb tanárok is pályát váltottak.

Röviden, van tanárhiány, de nagyon jól kozmetikázzák.

A fővárosi elit gimikben nincs tanárhiány. Viszont a legalja sulikban Budapesten lasszóval fogják a tanárokat. Sajnos a vidéki kis iskolákban is nagy a tanárhiány.

A tanári fizetés nem csábító perspektíva. Így aki tanárként végez igyekszik más területen elhelyezkedni magasabb fizetésért (min kétszereses). Én Klebelsberg ösztöndíjas voltam. Öt évig kell tanítanom azután otthagyom a pályát mat-infosként.

Az új NAT szerint 11-ben nincs fizika, informatika csak 9-ben van. Magyarán úgy alakították az óraszámokat, hogy kevesebb fizika és informatika óra legyen és máris nincs olyan tanárhiány.

A heti 5 tesi miatt nem volt elég tesitanár így elég lett egy edzői képesítés és taníthatsz tesit.

Ügyesen sakkozva lehet olyan statisztikát csinálni amiben nincs tanárhiány.

"3.! Tud minősülni, mert elég a köt. óraszám 25%-át is teljesíteni megbízási szerz. alapján."

Én úgy tudtam hogy nem tud, ez nekem is újdonság. Köszi!

"hogy lesznek ezek a gyerekek nemzetközileg versenyképesek a 21. században?"

3. válaszoló vagyok.

Én úgy látom, hogy mindegyik kormány a piac kezébe adja a megoldást. Azaz ha akar valamit a gyerek, akkor menjen felkészítőkre. Vegye meg a tudást piacról. Ha nincs természettudományos tanár, akkor majd vesz magának a gyerek családja, persze ha lesz neki miből. Ha nincs, akkor szegény nem fogja tudni ezt megoldani.

Persze a tankerület erre azt mondja, hogy akkor utazzon el egy olyan iskolába, ahol tartanak faktot, és meg van oldva. De a tapasztalat azt mutatja, hogy ez bizonyos körzetekben nem oldható meg, és akkora hátrányból indulnak ezek a gyerekek, hogy nem tudják meglépni azt a szintet, amit szeretnének még fakttal sem (ugye a természettudományos gondolkodást nem lehet csupán csak fakton fejleszteni).

Ugye az a probléma, hogy ezeknek a tudásoknak a nagy részét nem lehet megtanulni online, vagy csupán könyvből, ugyanis a laborban történő munkát azt a laborban lehetne megtanulni, vagy egy növényhatározást is, ha kellő mélységű (nehézségű), akkor bizony kelhet egy mikroszkóp is, vagy nyúzatot is ott lehetne készíteni a legoptimálisabban. Sajnos ezek a készségek-képességek így nem fejlődnek olyan mértékben és minőségben. Azonban laborkörülményeket a piacon is nehéz megvenni érettségikhez (amúgy van rá precedens, pl lehet menni az emelt szintű érettségikhez megcsinálni a kísérleteket, vagy megnézni őket).

Egyébként némely egyetem különböző pályázati forrásokból szokott felkészítőket csinálni, sőt videók is készülnek ezekről, de ezek is "csak" felkészítők, és nincs mögötte az évről-évre fejlődés lehetősége.

9-es, ez nagyon szomorú. Nyilván az élet alapvetően tele van igazságtalansággal, de ezt nem kellene még mesterségesen fokozni. Így a társadalom elesik rengeteg szellemi erőforrástól (miért ne lehetne egy szegény családból származó gyerek tehetséges, de még ha "csak" átlagos is, a minőségi oktatás jelentené a különbséget az aktív munkaerő és a segélyre szoruló felnőtt között). A gyerekek meg elesnek (sokszor egy életre) a jobb élet lehetőségétől. Szörnyű!

(8-as voltam)