Egyetemistaként milyen problémákkal kellesz szembenéznem?!

Gondolom, a kellesz kifejezéssel: ezt az ország nagy részén nem használják, helyette a "kell majd" kifejezés az általánosan elfogadott.

Egyébként szerintem kezdetben az a legnehezebb, főleg ha kollégista vagy albérletes leszel, hogy rád szakad a hatalmas szabadság, bulik százai közül válogathatsz, ha kedved tartja, akár minden nap mehetsz, valamint egyéb programok is bőven akadnak, ráadásul sok órára nem kötelező járni, így az ember hajlamos azt mondani, hogy csak ezt az előadást kihagyja, majd a többire bemegy, aztán félév végén döbben rá, hogy az előadások felén sem volt ott, úgy pedig nehéz levizsgázni. Valamint az első zh/vizsgaidőszak is nehéz, mert hirtelen hatalmas anyaggal találod szemben magad, nem alaptalanul mondják, hogy egy vizsgaidőszak felér két érettségivel, kb ugyanannyi az anyag minden tárgyra, csak amíg érettségin 4-5 tárgyból vizsgázol, vizsgaidőszakban 8-10 sem ritka, előző félévben nekem például 13 volt, azt hittem, belegebedek :S

- Könnyen elszalad az emberrel a ló. "Jahj, most esik az eső, nem megyek be órára". "Jahj, most fáradt vagyok, inkább itthon maradok". "Ez az óra nem is olyan fontos, többre megyek, ha inkább iszom egy kávét."

- Mivel a legtöbb suliban nem kell folyamatosan tanulni, könnyen felhalmozódnak a dolgok. Aztán zh/vizsga előtt két nappal észbe kap az ember, hogy el sem kezdte a tanulást.

- A legtöbb diák nem a szüleivel lakik, hanem koliban/albérletben, így (anyuci felügyelete nélkül) sokkal könnyebben elszórja a pénzét.

- Ha az embernek előtte kinyalták a popsiját, akkor nehéz lehet megszokni, hogy mindent magadnak kell intézned. Nem fognak állandóan figyelmeztetni mindenre.

- Beilleszkedni a sok új ember közé, főleg olyan szakokon, ahol sok ember van.

- Megtanulni szelektálni a lényeges és a lényegtelen információk között.

- Megtanulni használni a neptunt/etr-t.

Amit írtam, az nem saját tapasztalat, csak úgy gondolom, az embereknek ezekkel lehetnek gondjaik.

Nem, a kellesz teljesen helytelen, az a zt jelenti, hogy ha tőlem kérdeznek, hogy _én_ kellek.

Még ha szóban használják is, ami pongyolaság, akkor is úgy kéne írni: kell lesz. Egészen más!

A középiskola kötöttségei után hatalmas szabadság szakad az ember nyakába, bulik egymás hegyén-hátán, ha nem kap észbe az ember, hamar el lehet bukni egy félévet. Én is beleestem ebbe a csapdába, így másodszorra is neki kellett futnom:-).

Mondjuk manapság már vannak olyan szakok, amiket szinte nulla teljesítménnyel is lehet végezni, de hosszútávon nem sok értelme van ilyet végezni.