Miért nem fogadnak be az osztálytársaim? Többi lenn

Sajnos számomra is ismerős a helyzetetek.

Mindenek előtt határozottabban kell a tanároknál kijárnod, hogy ássanak a dolgok mélyére hogy kezdődnek ezek a piszkálódások ki mit tesz hozzá. Tapasztalatom az hogy mindig azt veszik észre ha már a gyerek visszaütött, de azt hogy ki kezdte azt figyelmen kívül hagyják. Ezen általában felbuzdulnak a provokálók és tovább fogják piszkálni hiszen a tanár nem foglalkozik velük.

Ha van érdemes elvinni iskola pszichológushoz (erről nem kell tudjanak a többiek, előttük lehet egy álarc, hogy a gyerek különórára jár) Ő segíthet abban, hogy feltárja mit rejteget a lelke mélyén. (költözés, régi barátok távolsága) és hogyan tanulja meg elmondani a történteket.

A legfontosabb beszélgess vele, ha kell kézen fogva menjetek a tanárhoz érezze a támogatásodat, hogy számíthat rád.

Sajnos mindazt amit leírtál ismerős számomra nekünk ezek váltak be, amit leírtam.

Az én kisfiam is 3. osztályos az osztálytársai az elmúlt 2 év alatt állandóan piszkálták és hamar kiderült az én fiam egy darabig nem reagál de utána visszaüt. mindezt Ő soha nem mondta el. Valószinüleg szégyelte magát mert verekedett, ezt mindig az ikertestvérétől, vagy az egyik osztálytársától tudtam meg. Az akkori osztályfőnöke letudta annyival "nem szabad a gyerekek dolgaiba beleavatkozni" és érdemlegeset nem is tett annak érdekében, hogy megállítsa ezt a folyamatot, de legallábbis kiderítse miért ilyen ellenszenvesek vele a többiek. Persze az én gyerekem lett a "verekedős" "rossz" "neveletlen" skatulyákba berakva. Iskola pszichológushoz küldték, hogy "tanulja meg kezelni az indulatait!"

El is kezdett járni az iskolapszichológushoz, ami jó döntés volt, mert ő pártatlan volt. Abban segített a gyerekemnek, hogyan tanulja meg elmondani nekem mi volt az iskolában, hogy ne mástól tudjam meg hanem tőle. Segített neki megnyílni, és a problémáit máshogy megoldani.

Most 3. osztályban új tanárokhoz kerültek, ahol egy alkalommal amikor verekedésbe került én kértem hogy akkor vizsgálják ki ki kezdte hogy alakult ki a helyzet. 3 tanórán keresztül arról szólt a dolog hogy kezdődött ki mit mondott a másiknak az mit csinált. Elbeszélgettek velük. A lényeg a gyerekek rájöttek, hogy az új tanítónénik nem seprik a szőnyeg alá a dolgokat. Azóta nyugodtabban megy a gyerek iskolába. időnként előfordul kissebb provokáció, kontra verekedés, de azt már a olyankor bemegyek az iskolába odaállunk a tanárnéni elé, és a fiam elmondja az elejétől, mi történt, erre ő mit reagált megkérdezik a többieket is. Igaz nem vagyok közkedvelt a szülők között mert így az ő tökéletes gyerekük sem állítható be tökéletesnek, az osztálytársak között barátai sincsenek, de ilyen gyerekekkel inkább ne is barátkozzon. Más foglalkozásokon (kosárlabda, rajz szakkör) talált magának barátokat.

Elnézést hogy a hosszadalmas válaszért remélem tudtam segíteni.