Kész nem tudom kezdek felrobbanni?

Mi van a mai fiatalokkal? Miért hisztiznek?

Én 20 évvel ezelőtt jártam suliban, és akkor is volt nulladik óra, akkor is volt kötelező olvasmányok, akkor is volt rengeteg tanulnivaló, ráadásul mi még minden páros hét szombatján is jártunk suliba..kötelező volt. Miért kell hisztizni a suli miatt?

Ha dolgozol akkor mit csinálsz? Amikor hajnalban kelsz, hogy ledolgozzál 10-12 órákat? Utána meg rohanás intézni a dolgaidat?? Ne nyafogjatok már!

#3as vagyok

Ki mondta, hogy már végeztem? Most is tanulok épp. Csak nem járok a GYK-ra sírni.

Én 49 éves vagyok mégis teljesen egyetértek a diákok panaszaival. A mi időnkben volt gyerekkorunk. Napi max 1 órát tanultam és elég volt a jeleshez. Nem azért mert lángész voltam hanem mert nem volt az ország ennyire sztahanovista. Kötelező olvasmányból egyet sem olvastam el. És nem tévedés, de magyarból is jeles voltam, mert a tanároknak is volt még annyi eszük hogy nem dolgozták túl magukat és nem is dolgoztattak másokat sem. Ja és pont a magyar tanárom szokta mondani minden nap hogy a magyar nép egy szolgalelkű. Ha nem volt igaza, akkor ma a tanárok miért táncolnak olyan ütemben ahogy a minisztériumban hegedülnek nekik? Miért nem fognak vissza a munkával, összefogással? Ha azt mondanák nekik hogy napi 24 órát kell dolgozni akkor bent is aludnának a suliban hogy mások elvárásait teljesítsék?

De nem csak a tanárokra hanem az egész országra vonatkozik. Az emberek mikor akarnak élni? Majd nyugdíjas korukban? A bérhez kéne ám igazodni a munka mennyiségének! De Magyarországon a bér és a munka mennyisége mint ha fordított arányban lenne egymással. Minél kevesebbet ér a fizetés, az emberek annál többet hajtanak.

A fősulis diákéveim közben történt a rendszerváltás, így volt lehetőségem megfigyelni a tanárok változását. A szocializmusban szín normális volt mindegyik, kiegyensúlyozottan élt. A rendszerváltás napjaitól kezdve meg némelyik teljesen meghülyült és munkatábor kínzótisztjének képzelte magát. Majd infartusban elhunyt, mert még a sírba is sietős volt a dolga. Nem tudom miért hatott a rendszerváltás méregként az országra.

Én 48 éves vagyok, és nincs igaza az utolsónak. A mai diákok csak sírni tudnak.

Igen volt alsó tagozatban nulladik órám. Volt olyan is amikor ki kellett menni technikaóra vagy osztályfőnöki óra gyanánt az utcára szemetet gyűjteni vagy egyéb dolgot csinálni. (Budapest X. kerület)

Volt, hogy 2-3 óra után menni kellett úszás oktatásra mert az volt a torna óra. Ahogy írtam. Szombaton is menni kellett. Nem beszélve a sok szocialista ünnepekről amin részt kellett venni. Kellett akkor is tanulni. Aki egyetemre akart menni az akár éjfélig is tanult. Aki nem annak elég volt 1-2 óra tanulás. Akkor még nem vettek fel mindenkit az egyetemre, nagy szó volt ha valaki odament. AKkor még egy 40 fős osztályban jó ha volt 3-4 diák aki kitűnő tanuló volt. Majdnem mindenki 2-3-4 tanuló. Ma meg mindenki egyetemista, mindenki kitűnő tanuló. Csak éppen írni, fogalmazni nem tudnak.

Sok a panasz, pedig régen sem volt könnyebb..

Minden olyan felnőttnek, akinek nincs jobb dolga és nincs annyi esze, hogy belegondoljon, hogy ez így nem jó ahogy van. Akik szakadatlanul csak azt hajtogatják, hogy MI csak hisztizünk, és hogy semmi más dolgunk sincs, csak hogy tanuljunk és, hogy régen is nehéz volt:

Igen, biztosan régen is nehéz volt, igen, azt is elhiszem hogy régen is kellett tanulni. De hol normális az, ha mindennap csak hét órám van és általában öt-hatról így engednek el: ,,Ha megcsináltad a házifeladatod, utána egy óra vagy egy háromnegyed óra alatt meg is leszel vele.'' - kérdezem én, ezeket az időtartamokat senkinek sem jut eszébe néggyel-öttel-hattal, mikor mennyivel megszorozni? Az egész gimnáziumi iskolarendszer egy vicc, egy négy-öt évig tartó memóriateszt! (Általános felső tagozat ugyanez) Gimiben is órákon keresztül tanulunk a kovalens kötésről, számoljuk az út, idő, sebesség feladatokat, de sokan nem tudunk megcímezni egy borítékot vagy kitölteni egy csekket. Mindent tudunk a határozókról, de nem tudunk hivatalos levelet írni, hetekig vesszünk olyan dolgokat, amire semmi szükségünk csak simán általános műveltség. Kiölik belőlünk a kreativitást, sokan rendesen érvelni sem tudnak, nemhogy tisztességesen vitatkozni. Ha meg amúgy véletlen lenne valami elfogadható véleményünk akkor meg hallgathatjuk, hogy kamaszhiszti, meg hogy mit tudhatunk mi xy évesen! Eldöntenek helyettünk mindent, sokan belepusztulnak abba, hogy mindünket életképtelen kis molylepkéknek nézik, pedig éppen az elvárások alatt roskadunk össze. Rengetegen vannak kiégve, mint valami rossz villanykörte, az elvárás pedig mindenhonnan érkezik, a szülők ütik a vasat, ha hazajön egy négyes, a tanárok meg fáradtak és dühösek amikor a gyerekek nem értik a magyarázatokat és egyest kapnak, MERT ÍGY IS LE VANNAK MARADVA, ANNYI MINDEN VAN A KERETTANTERVBEN.

Egyikük sem hallott még a gyerekek ördögi hármasáról? JÓ JEGYEK-ALVÁS-SZOCIÁLIS ÉLET - csak kettőt választhatsz. Tudják ez mennyire igaz? Arról van fogalmuk ha két egymást követő napon el akarok menni valahova akkor valamelyik nap tíz-tizenegyig tanulnom kell? Vagy hogy néha alig tudok edzésre járni, pedig negyedik éve vagyok igazolt, és már három éve nem járok be csak három testnevelés órára? Mindezeknek ellenére kitűnő vagyok, köszönöm szépen, de rettenetesen sok szervezésembe kerül az, hogy itt tartsak ahol és nem mindenki tud nyomás alatt teljesíteni.

Tisztelettel szeretném megkérdezni: Vajon minek az eredménye az, hogy innen annyira nem is messze, a kárpátaljai Nagyberegen felakasztotta magát egy kilencéves kitűnő kisfiú, mert kapott egy egyest?

/egy tizenhat éves, bejárós gimnazista lány/