Mi a véleményetek a szóbeli eredményemmel kapcsolatban?

Ő volt a legjobb, ez semmit nem jelent szinte. Anno nálunk én voltam a legjobb, de inkább legokosabb, mert sokat nem tanultam, ez meg is látszott, mert irodalom/töriből 3-asaim voltak. Mindig valahogy felhúztam 4-esre a végén. És hát jött az érettségi... 20 tétel irodalom, 20 nyelvtan, 20 töri. Nyilván nem tanultam meg mind, voltak olyanok, amiket átugrottam, de a többségébe beleolvastam. Aztán szóbelin k**va nagy mákom volt, mert kihúztam mind3-ból a legkönnyebb tételt. Nagyon másként is alakulhatott volna...

A tanáraim bírtak szerintem, hisz tudták, hogy csak az ő tárgyaik hagytak hidegen engem kb. 6 éven keresztül (6 oszt. gimi). Tiszteletben tartották, hogy én reálos vagyok.

7es vagyok

Amúgy igen, a kedvencem ez a "tanári is vizsgázik", "csapatmunka" dolog. Ez jól hangzik és van is benne igazság, mert 4 évig együtt kellett működnötök és a tanárok, diákok feladata is fontos, mindkét félre szükség lenne. A baj azzal van, hogy sokan ezt úgy értelmezik, hogy ha jó eredmények születnek az érettségin, akkor az a tanár érdeme, mert akkor biztosan nagyon jó munkát végzett, ha pedig rosszak, akkor a diákok a lusta, tróger disznók.... Nálunk is volt ilyen, pont az a tanár döngette a mellét, hogy "hú milyen szép százalékokat szereztek a gyerekek, így legalább akkor én is tudom, hogy elégedett lehetek magammal" stb., aki négy évig a kisujját nem volt hajlandó megmozdítani és egy értelmes mondatot nem tudott elmondani magától, csak felolvasta a tankönyvet...hát pont nem neki köszönhető, hogy normálisan fel tudtunk készülni az érettségire. Nem a tanár tanult, nem a tanár gyakorolt és ugyanúgy nem a tanár dolga, ha valaki rosszabbul teljesített. Én elhiszem, hogy tanárként ciki lehet, ha rosszul szerepe az egyik diák, de az akkor is az ő dola, mert neki kell a jó százalék, neki kell a jó pontszám az egyetemre. Egy tanárnak nem értem, hogy miért kell ezt így lereagálnia...

Ha neked nem számít, akkor ne számítson az se , hogy ki másnak igen. Nem kell annak számítania. Ez nem szükségszerű hogy figyelembe vedd és rágódj a véleményükön. Ez az ő álláspontjuk, bár talán nem a legkedvesebb, legkellemesebb, hanem szemrehányó stílusban adták a tudtodra; és ezzel pl egy picit messzire mentek; de engedd el ezt; hadd menjen, hadd maradjon a múltban. Teneked ezzel meg már nem kell foglalkoznod. Megvan? Megvan. Neked megfelel ? Meg. Akkor nem kell innentől mások véleményén bánkódni, fennakadni. Te meg most csalódtál bennük, akkor kvittek vagytok, el is lehet engedni ezt az egészet. Múlt, elmúlt. Ami egymásodperce történt, az már a múlt, azt már el lehet engedni.

És csak mosolyogj és kész:)