Érti valaki, hogy lehet megállapítani, hogy mennyit keresnék, ha tanár lennék?

Jelentkezel és ott már közlik is, hogy milyen feltételekkel tudnak foglalkoztatni.

Intézményfüggő az extrák, csak a bértábla szerinti alap a fix.

Véleményem szerint a hármas téved. Ha egyáltalán nem tanított a kérdező akkor gyakorlatilag most kezdené a pedagógus pályát tehát gyakornok lenne.

Googlizd meg a pedagógus gyakornok kifejezést!

#4: A 326/2013.Korm. rendelet 6. § (3) szerint: "Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik az (1) és (2) bekezdés szerint számított két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra." Tehát ha van egy mérnök, aki négy év mérnöki munka után elmegy mérnöktanárnak, akkor gyakornok lesz, két év múlva minősítő vizsgát tesz. Ám ha ehelyett felmond és újra jelentkezik, akkor már Ped. I.-be kerül besorolásba, mert van hat év munkaviszonya.

Egyebekben viszont sajnos nem számít be a nem tanári munka, tehát a bértábla alján kezd.

Igen, sőt... A 2017 szeptemberi emelés ideiglenes volt. Ment a követelés a tanárok és főleg az igazgatók részéről, hogy legyen valami minőségi vagy többletmunka-pótlék az igazgatók kezében, erre kitalálták, hogy a béremelés utolsó darabja majd az igazgató szempontrendszere alapján lesz elosztva. Miután ez a szempontrendszer még nem volt készen, ideiglenesen egy évre mindenki megkapta. De 2018 szeptembertől már át lehet csoportosítani ezt a bértömeget a tanárok között.

Ez szervezetpszichológiai szempontból katasztrófa, ha szeptembertől elkezdik elvonni az addig adott emelést valakitől, az nagyon sértett lesz, tehát szerintem az igazgatók többsége nem fog ezzel élni.

>Ha jól értem van 20/21 alap nap és 25 pót, amiből 15-ben oktatással kell foglalkozni.

-Az életben úgy megy, hogy tanárhiány van, ezért az igazgatók nem mernek élni azzal a jogukkal, hogy a pótszabadság terhére 2 hetet ledolgoztassanak (ez nem a normál oktatás, hanem pl. nyári táboroztatás). Kevés kivétellel.

>És azt jól értem, hogy év közben nincs szabi, csak a kötelezően kiadottak a szünetekben?

-Elvileg van. A Mt. a tanárokra is vonatkozik, tehát ők dönthetnek 7 nap szabadságról, azt bármikor kivehetik, év közben is. Mióta nem fizetik a túlórát (bizonyos keretek között, de jellemzően nem), azóta a tanár kollégák egymással szúrnak ki ezáltal. Tantestületenként eltérő a kialakult szokásjog:

-mindenki kiveszi, cserébe mindenki kap helyettesít is mást ingyen.

-mindenki kiveszik, de előtte óracserékkel igyekeznek mérsékelni a kollégákat érő terhelést

-csak rendkívül indokolt esetben veszik ki tanítási napokon.

Az első két esetben tulajdonképpen részben ledolgozod a szabikat, mert vagy más, szabadságon lévő kolléga helyett tartod az órát, vagy a saját óráidat más napokon.

Aztán vannak a "gyereknapok", amiket ha tényleg halaszthatatlan, ki szoktak adni tanév közben, bár elvileg nem kötelező. Csak általában az van, hogy ha nem, akkor meg táppénzre menne a kolléga a gyerekkel, aztán később pluszban még a szabiját is ki kell, hogy vegye.