Miért erőltetik Magyarországon a 2 éves mesterképzést? Miért nem lehet 1 éves, mint kb. bárhol nyugaton?

Az első év nagy része arról szól, hogy az esetlegesen felvett külsősöket "szintre hozzák" - ami nem feltétlenül magasabb, mint amit hoztak, csak más. Ezért a sok ismétlés.

Ettől még az egész bolognait hülyeségnek tartom, de jelenleg ez van. Régen egy osztatlanon 2 év volt az alapozás és 3 év a szakirány, az ért valamit. Most meg az alapképzésen épphogy van egy kis szakirány, aztán megszakítják, aztán ismételnek, aztán még egy kis szakirány, de szétszabdalt, nem összeszedett, katyvasz. Rettentő időpocsékolás.

HA MÁR bolognai, akkor 2 évnek kellene lenni az alapképzésnek, és 1-3 évnek a mesternek attól függően, hogy milyen komoly a képzés (régi főiskolai vagy egyetemi szint). Meglenne így az átjárhatóság, de nem lenne benne ismétlés.

Eleve kár volt szétválasztani a régi típusú osztatlan képzést. Persze ezt a hülyeséget is nyugati mintára csinálták.

Egyébként bsc-n is van egy csomó tölteléktárgy. Ezeket mind ki kéne szelektálni, és újból osztatlan képzést csinálni. Aztán akkor az egész képzés lenne 4 év, vagy 4,5 ahogyan régen is volt. Csakhát ugye ma már nagyon sok a nyugatfan és angolfan, aztán amit nyugaton kisz(a)rnak azt itt megzabálják.

A levét meg lehet inni, mert még a BME-s műszaki képzéseknél is értékes időt veszít a hallgató, azáltal hogy sallang tárgyakra fordítja energiája egy részét, miközben azt szakirányú tárgyakra vagy diplomamunkára is felhasználhatná.

GTK-soknak a BCG mátrix meg a swot elemzés az, ami a könyökükön jön ki, alapképzésen alsó hangon 5 kurzusban említik meg, majd csomó hallgatónak a szakdolgozatába is beleerőlteti a konzulense.

Amikor a mesterképzésen megint elkezdtük a BCG meg a SWOT elemzést, komolyan elgondolkoztam a kiiratkozáson. :D

De az igazság sajnos tényleg az, hogy később azért jönnek az új tananyagok, az egyetemek keze meg van kötve.

Maximum CEU "módszerrel" lehetne 1 éves mester, hogy másik országban akkreditálnák a képzést. Már ha kormányunk megengedé az adott egyetemnek...

A régi osztatlan képzések megszüntetésével viszont egyetértek. Sokan nálunk teljesen más irányba mentek tovább a BA után, volt aki ezért plusz krediteket is bevállalt.

Azért, mert a 2 ország egyetemén teljesen más az oktatás. Itthon szájbarágós, sok hülyeséget kell megtanulni, Angliában meg a lényeget próbálják átadni, gondolkodásra ösztönzik a hallgatókat.

Egy másik ok, amit én még el tudok képzelni, hogy közrejátszhat, az az, hogy máshogy van elosztva a tanév, és vizsgák pl. év végén vannak csak. A tárgyakat is máshogy veszik fel - ott kint egész éves, pár 30-60 kreditet érő modult tanulnak egy éven át, nem pedig 10 db 3-6 krediteket érő tantargyat félévenként (a tiszatánlátás kedvéért írom, hogy a kreditrendszerük is más - az alapfokozatú diplomához 360 kredit kell, ami nekünk 180 kreditnek felel meg, azaz ők 1 év alatt 120 kreditet szereznek, mi csak 60-at. Persze ennek nincs igazán jelentősége, csak magyarázatnak szántam).

A graduate kurzusok pedig gyakran 1 teljes évesek és túlmennek az academic yearen.

Még annyit hozzáfűznék, hogy az osztatlan képzések közt is van, ami rövidebb tőlünk - példának az orvosit említeném, ami itthon 6, de ott 5 éves (a 2. év után lehet kivenni egy évet kutatásra használni, hogy kapj egy science diplomát, majd folytatod az orvosit, de ez a legtöbb helyen opcionális, de még ahol kötelező is, ott is az orvosi képzés maga 5 éves, csak 6 évbe telik megszerezni az orvosi diplomát a köztes diploma miatt (illetve 6 év alatt 2 diplomát kapsz).

Igazából nem tudom, miért ne maradhattak volna meg az 5 éves osztatlan képzések a mostani változatatások mellett.

Én személy szerint jobban örülnék egy fizikus (5 éves osztatlan) vagy matematikus (5 éves osztatlan) képzésnek.

De szerintem számos ember sok szakkal így van. Elegánsabb, praktikusabb, hosszabb, de egészségesebben lehetne végig csinálni. Annyi, hogy hosszabb, de megérné.

A világon létezik. Nálunk is még maradtak osztatlan szakok (orvos, jogász, gazdaság és pénzügy matematikai elemzés).

De igen, ez sokunkat dühít, hogy a bolognai rendszer bejött. Nem értem miért nem lehetne akkor osztott és osztatlan képzési opció is egymás mellett.

Azért tegyünk különbséget a mesterképzések között. Vannak 60 ETCS-es mesterszakok (egy évesek) és 120 ECTS-esek. A nagyobb HR osztályok eleve kifilterezik a 60 ECTS-es képzéseket.

Azonkívül, Amerikában az alapképzés 4 éves, és rögtön PhD-ra is lehet ugrani róla, szóval más a rendszer. Erre jön rá az egy éves, 60 kredites mesterszak.

Illetve ismereteim szerint az 1 éves szak se 2 szemeszterből áll, hanem 3 trimeszterből, és ebbe zsúfolják bele a krediteket.

Bottom line: indokolt a 2 éves, 120 ETCS-t adó mesterszak az európai rendszerben.