Hogyan jellemezétek, rangsorolnátok nehézségben az alábbi nyelveket?

1.Orosz

2.Német

3.Francia

4.Angol

5.Spanyol / Olasz

1. Német/Orosz

2. Francia

3. Olasz

4. Spanyol

5. Angol

Szerintem azért az angol a legkönnyebb ezek közül, mert a csapból is az folyik. Nagyon a társadalom perifériáján kell lenned ahhoz, hogy semmit ne tudj angolul, míg a többi nyelvvel kapcsolatban ez nem igaz.

Azért a dolog nem ilyen egyszerű.

A németben meg kell tanulni a ragozást, ami nehezíti a kezdeti tanulást, később pedig könnyebb lesz. Az angol pont fordítva. Kicsit beszélni könnyű, valóban jól beszélni nehéz.

Angolból könnyebb a középfok, mint németből, a felsőfok viszont nehezebb.

A spanyol, olasz, portugál közül, ha egyet megtanulsz, utána a többi könnyen menni fog.

Az előző utolsó mondatával nem értek egyet. Én beszélek olaszul C1-es szinten, kéttannyelvűbe jártam és sokat voltam Olaszországban, mégsem megy könnyen a francia, sokszor semmit nem értek belőle. A spanyolból pár szót elcsípek, ha lassan és artikuláltan beszél valaki, de egy anyanyelvi beszélőt nem értek meg könnyedén. A portugált pedig egyáltalán nem értem.

Ha latin nyelvek közül kell választani, akkor szerintem a francia a leghasznosabb Európában. Én ha most kéne gimibe mennem, akkor inkább franciára mennék.

#4: a franciát direkt nem írtam.

Nem azt írtam, hogy aki tud olaszul, az automatikusan a spanyolt is megérti, de sokkal könnyebben fogja tanulni.

A portugál a kiejtése miatt nehezebb egy spanyolul tudónak, de abba is hamar belejon.

Mindenképpen a német vagy az orosz a legnehezebb egy magyar anyanyelvű számára. A többi megítélése már szubjektív.

Nekem a francia csak az elején volt nehéz a kiejtés és az írás különbségei miatt, másnak ez több nehézséget okoz.

Az olasz, spanyol szerintem nem különösebben nehéz, nyilván nem a kötőmóddal és a folyamatos múlt idővel kell kezdeni, de nehézségek minden nyelvben vannak.

Az angolt nem mondanám olyan könnyűnek, sokan eltévesztenek olyan dolgokat az angolban, amik csak az angolra jellemzőek, pl. kérdésnél és tagadásnál a do és a does, ami pl. németben nincs. A bejefezett jelent is a nem angol anyanyelvűek jelentős része nem használja, amikor kéne, pedig hatalmas félreértések lehetnek belőle, hogy valaki Németországba ment és most ott van-e azóta is vagy már hazajött. Például felhívja a fuvarozó cégnél a cseh kolléga a magyar kollégát, hogy Németországba ment a beszállító, de múlt időben mondja, pedig még most is ott van, és itt nagyon nem mindegy sokszor, hogy ott van-e még vagy sem. Angolul látszólag könnyebb összerakni egy mondatot, de helyesen kifejezni magunkat már nem annyira.

1.orosz

2.francia

3.német

4.olasz, spanyol

5.angol

Ez a kérdés butaság, és a válaszok is.

A válaszolók nem is tanulták ezekből az összes nyelvet, így nem is tudnák összehasonlítani.

Én tanultam hat-hét nyelven is (mondjuk ezekből a franciát meg a németet pont nem, de nagyjából azokat is ismerem), és elég értelmetlenség a nyelveket nehézség szerint összehasonlítani, mivel mindegyikben más része a nehéz. Plusz az is ott van, hogy kinek mi a nehéz, egyénileg.