A hónapok napjai miért az oroszban lettek átvéve a latinból, és a többi szláv nyelv miért tartotta meg a protoszláv elnevezéseket?

Abban semmi meglepő nincs, hogy a latin neveket átvették, hiszen a kereszténység felvételével (988-ban, tehát az egyházszakadás előtt) a Julián naptárt kezdték el használni. Az viszont valóban érdekes, hogy miért éppen ott szorították ki a latin elnevezések az eredeti szláv hónapneveket.

Megnéztem, hogy mely szláv nyelveken milyen hónapneveket használnak, és a bizánci kereszténységet felvett szlávok közül az oroszokon kívül csak a bolgárok használnak latin neveket. Ebből én arra következtetek, hogy az óegyházi szlávnak az irodalmi nyelv kialakulásában betöltött szerepe miatt terjedtek el a latin nevek ebben a két nyelvben. Hozzáteszem, hogy a bolgár nyelv történetét nem ismerem, de tekintve, hogy az óegyházi szláv nyelv lényegében egyenlő az óbolgárral, ezért feltételezem, hogy elég nagy hatással volt rá.

Az orosz esetében viszont az óegyházi szlávot* használták még a 17. században is az állami és az egyházi szférában, tehát eléggé meghatározó szerepe volt. Ha viszont óegyházi szlávul írt az ember, akkor a latin hónapneveket használta, így teljesen megszokottá vált a latin elnevezések szláv szövegkörnyezetben való használata. Ezentúl az oroszban ugye oroszos végződéseket is kaptak a hónapnevek analógiás módon, pl. январь - az -арь egy létező orosz végződés, lásd поварь (a bolgárban lévő януари viszont egyáltalán nem szlávos, valószínűleg nem is ragozzák).

*azért azt megjegyzem a korrektség kedvéért, hogy az ekkor használt hivatalos nyelvet inkább "orosz egyházi szláv nyelvnek" kellene hívni, mivel ez a nyelv is változásokon ment keresztül az eredeti óegyházi szláv nyelvhez képest