Honnan szerezzek motivációt a nyelvtanuláshoz, ha az egyszer elveszett? (olasz, spanyol, francia, orosz, holland)

Nagyon érdekelnek a nyelvek, nagyon szeretek új nyelveket tanulni és (hál'Isten) nagyon gyorsan is haladok velük. C1 angol és B2 német után akartam egy új nyelvet választani. Elsőként elkezdtem az olaszt, ami tetszett, volt motivációm is. Eljutottam egy erős A2 szintre, és kerestem olyanokat, akikkel gyakorolhattam volna - hát sajnos senkit nem találtam. Rájöttem, hogy Olaszországon kívül nem sok helyen beszélik... Nem zavart, elkezdtem a spanyolt, gondoltam úgyis hasonló nyelvek. De undorító volt, nekem személy szerint nem tetszik a spanyol (elnézést attól akinek igen). Jött a francia, ugyanis újlatin nyelv mind a három. Szépen haladtam vele, nagyon jól ment, de egyszercsak úgy 1-2 hónap után herótot kaptam a sok "irregulaire" cuccoktól (ezt tetőzte a tény, hogy a hangzása és a hallás utáni szövegértése borzasztó volt számomra). Úgymond "megundorodtam" tőle. De nem gond, úgy voltam vele, hogy "legalább tanultam valamit az újlatin nyelvekről". Elkezdtem az oroszt, ugyanis gazdasági egyetemre vettek fel idén, és gondoltam, az orosz fontos gazdasági célpont. Hát 1 hónapot szenvedtem vele mire megtanultam a dóbráje útra meg ilyen mondatokat, a nyelvtana pedig szörnyen nehéz számomra (érdekes módon nem a névszóragozás, ugyanis a német után könnyen ment). Időközben sokszor újrakezdtem valamelyik nyelvet tanulni, de 2-3 hét után mindig félredobtam, mert eszembe jutott mindig, hogy miért is hagytam abba. Most jelenleg hollandot tanulok kb. 2 hete, és egészen tetszik, viszont a kiejtése szerintem szörnyű (inkább viccesnek mondanám), és nagyon félek attól, hogy nem lesz hasznos nyelv (elsődleges motivációm mindig is a hasznosság és az adott ország fejlettsége volt, ugyanis egyetem után ki szeretnék költözni, lehetőleg NY- vagy É-európai területre, pl. Hollandia).