A jövőidő segédigéinek mért van létjogosultsága?

Nincs minden nyelvben jövőidő segédige, pl. az olaszban nincs, a franciában is megoldható máshogy is, de jövő idejű alakkal.

Amiről írsz, az a nyelvleírás egyik kijelentése. A nyelv nem aszerint viselkedik, ahogy azt tudományos módszerekkel leírják. A nyelv olyan, amilyen, és ezt próbálják meg tudományos módszerekkel leírni, ami többé-kevésbé visszaadja azt, amit általánosítva mondanak róla.

Praktikus oka van a jövő idő létezésének, mint külön alaknak: ha mindig csak jelen időt használnánk helyette, sokszor lenne félreértés.

Sokkal inkább fel lehetne tenni akkor már azt a kérdést, minek van pl. a németben három nyelvtani nem. Hiszen ha csak egy lenne, a mondanivalót ugyanúgy ki lehetne fejezni és meg lehetne érteni. Igaz, vannak szavak, melyek jelentése csak a nemtől függ (pl. ugyanaz a szó hímnemben mást jelent, mint nőnemben), de más nyelvben is vannak többjelentésű szavak. Vagy fel lehetne tenni a kérdést, minek kell névelő, amikor pl. a "tilos a dohányzás" az "a" nélkül is pontosan ugyanúgy érthető lenne, és sok nyelvben, pl. sok szláv nyelvben nincs is névelő.

A magyarban és főleg a beszélt nyelvben több nagyságrenddel gyakrabban alkalmazunk jövő idő kifejezésére jelen idejű alakot, mint a segédigei szerkezetet. De még írásban is hatalmas ez az aránybeli eltérés. Ráadásul ahogy múlik az idő, ez a folyamat egyre halad előre. (És fordítva, régebbi, mondjuk 100 vagy több száz éves szövegekben sokkal gyakoribban a segédigés alakok, sőt azoknak is volt több változatuk. Jövő időt régen még jellel is ki lehetett fejezni, pl. leend, azaz 'lesz'.) Szóval még az is lehetséges, hogy előbb-utóbb el fog tűnni a segédigés szerkezet, vagy csak az írott nyelvben marad fenn. Egy ideig.

(Csak érdekességképpen megjegyzem, hogy még múlt idejű alakkal is ki lehet fejezni jövő időt, de ez ritka. Például: "Ha ez a dolgozatom most nem jól sikerül, elvesztem.")

Az viszont nem igaz, hogy minden nyelvben van ilyen. Dehogy van! Nagyon kevés nyelvet ismerhetsz, ha így látod, főleg, ha csak európai nyelveket ismersz.

Mindenesetre ha neked nem tetszik a segédigés szerkezet, akkor ne használd!:-))

"Ha ez a dolgozat nem sikerül, elvesztem"

Milyen érdekes, hogy a múlt idejű történés a jövőbeli jelen alakú idejű történés után történik. (ha->akkor)

Lehet ezt magyarázni a történések feltételezett sorrendjével, de igazából úgy lenne helyes, hogy

"ha ez a dolgozat nem fog sikerülni, akkor elveszett leszek"

Így az történések kronológiai sorrendje helyreáll, mivel az ige helyére melléknévi igenév kerül.

Az eredeti mondat is érthető, de annyiban nem helyes, hogy egyszerűsít.