Francia kiejtés. Önszorgalom, egyedül tanulom tanár nélkül, egy könyv és egy szótár segítségével. Segítenél a szavak kiejtésében?

Szia! Én is egyedül tanulnom a franciát. Többnyire zenéket szoktam hallgatni, a kiejtés miatt ( vannak számok, amik nem is tetszenek, csak azért hallgatom őket, mert jól érthetők ). Pl. :

J'ai beau essayer de t'oublier ( ennek az előadóját nem ismerem )

Mal à t'oublier ( ennek sem )

Natacha Atlas-Mon amie la rose

Céline Dion-Mon coeur survivra pour toi

Céline Dion-Parler à mon père

Céline Dion-C'est pour toi

Céline Dion-D'amour ou d'amitié

Zaz-Je veux

Christophe Mae-Maman

Vannak még, de most csak ennyit írtam le.

Van egy alapvető distinkció, amiről itt mindenki megfeledkezik.

Amikor azt mondod, hogy a francia KIEJTÉSBEN kérsz segítséget, akkor tulajdonképpen két eléggé elkülönülő terület kerül szóba.

1. Az egyes szavak és kifejezések kiejtése, az, hogy nagyjából milyen hangok milyen sorrendben követik egymást. Pl. meg kell tanulni, hogy ha azt akarjuk mondani franciául, hogy 'nő', akkor valami olyasmit kell mondanunk, hogy 'fám'. Persze nem teljesen így ejtik ki a franciák, hiszen az 'á' náluk egészen rövid, a szó végén pedig gyakran megjelenik egy elmosódó 'ö' hang – de ezek nem tartoznak a szó kiejtéséhez, nem a szóval együtt kell megtanulni.

2. A francia, pontosabban valamelyik francia akcentus. Itt a francia nyelv fonémáit, az azokhoz tartozó összes hangok képzését és előfordulását, valamint a hosszúságra, hangsúlyra, hanglejtésre, ritmusra, szavak összekapcsolására, a hasonulásra és kivetésre vonatkozó szabályokat kell megtanulni és az egyes példákat minél pontosabban és szorgalmasabban utánozni. Ha ez megvan, akkor sokkal franciásabban tudod kimondani, hogy 'fám', vagy 'troá', de ez csak olyan mértékben szükséges, hogy ne legyen a beszéded nehezen érthető. Tehetségtől és hajlandóságtól függ, hogy mennyire lesz franciás az akcentusod.

***

1. Az első értelemben vett kiejtésben segíthet bármely szótár, amely feltünteti az egyes szavak kiejtését. Az a jó szótár, amelyik fonetikusan leírva és hangosan kimondva is tartalmazza az összes szó és kifejezés kiejtését.

Pl.: [link]

A gyakorlatban a legtöbb szótár csak a szavak egy kis részénél teszi ezt meg, mert a legtöbb szó kiejtése megjósolható a leírt alakból, azaz "szabályos".

Mindenképp nagy segítség, ha találsz egy jó leírást ezekről az általános szabályokról. (Angol nyelvű linket tudnék én adni, de a többiek lehet, hogy adnak tippet egy jó könyvhöz.)

2. A második értelemben vett kiejtésben jó minőségű, kifejezetten a kiejtésről (néha tévesen fonetikának címezve) szóló könyvek és hangfelvételek segítenek.

***

Mindkettőben segít a francia környezet és a filmnézés. De ez nem azt jelenti, hogy a jó kiejtés csak úgy rád fog ragadni ezektől.

***

Sokak számára zavarba ejtő, hogy a szótárak gyakran valamilyen speciális fonetikus írással jelölik a kiejtést. Nem kezdem el fejtegetni, hogy ez miért szükséges. De ezen az akadályon könnyű átlendülni egy kis tanulással és odafigyeléssel. Sokan azt hiszik, hogy tudniuk kell a "fonetikát" ahhoz, hogy "értsék" ezeket a jeleket. Valójában a jeleket nem megérteni, hanem megtanulni kell. Ez roppant egyszerű.

1. Készítsünk egy táblázatot szavakból úgy, hogy minden francia fonémára essék egy szó.

2. Tanuljuk meg, hogy ezeket nagyjából hogyan kell kiejteni.

3. Nézzük meg, hogy az általunk használt szótár(ak) milyen jelet használnak ezekben a szavakban, és írjuk be őket a táblázatba.

Először mindig rá kell néznünk a táblázatunkra, hogy kibogarásszuk a kiejtést, de ha rendszeresen szótárazunk, akkor nagyon hamar simán ki tudjuk olvasni a fonetikus írást.

A leggyakoribb és legfontosabb jelölésrendszer az IPA (APhI) szerinti. Ehhez csinálok is neked egy kulcsot.

Mássalhangzók

/p/ 'Pour' Olyan, mint a magyar p.

/b/ 'Belle' Hasonlít a magyar b-hez.

/t/ 'Table' Olyan, mint a magyar t.

/d/ 'Deux' Hasonlít a magyar d-hez.

/k/ 'Coeur'. Olyan, mint a magyar k.

/g/ 'GUerre' Hasonlít a magyar g-hez.

/m/ 'Mer' Olyan, mint a magyar m.

/n/ 'Neuf' Olyan, mint a magyar n.

/ɲ/ 'siGNe' Olyan, mint a magyar ny.

/f/ 'Faire' Olyan, mint a magyar f.

/v/ 'ViVe/ Hasonlít a magyar v-hez.

/s/ 'SiX' Olyan, mint a magyar sz.

/z/ 'Zoo' Hasonlít a magyar z-hez.

/ʃ/ 'CHou' Olyan, mint a magyar s.

/ʒ/ 'Gens' Hasonlít a magyar zs-hez.

/l/ 'Liste' Hasonlít a magyar l-hez.

/ʀ/ 'RiRe' A nyelv hátuljának az uvulához emelésével képzett pergő vagy súrlódó hang. Gyakran h-szerű, mint a német 'Krach' szó végén.

/j/ 'Yeux' Olyan, mint egy nagyon gyorsan, röviden ejtett í.

/w/ 'OUi' Olyan, mint egy nagyon gyorsan, röviden ejtett ú.

/ɥ/ 'hUit/' Olyan, mint egy nagyon gyorsan, röviden ejtett ű.

Magánhangzók

/i/ 'lIt' Olyan, mint a magyar í, de sok esetben röviden ejtendő.

/e/ 'thÉ' Olyan, mint a magyar é, de mindig rövid.

/ɛ/ 'sEpt' Olyan, mint egy zártabb fajta magyar e, a "pesti e".

/a/ 'pAtte' Olyan, mint a magyar á, vagy a magyar á és egy nyílt e közé esik. Sok esetben röviden ejtendő.

/y/ 'pUr' Olyan, mint a magyar ű, de sok esetben röviden ejtendő.

/ø/ 'pEU' Olyan, mint a magyar ő, de sok esetben röviden ejtendő.

/œ/ 'bEUrre' ö-szerű hang, amit a magyar ö-höz képest nagyobb szájnyílással képzünk, és az ajkak nem egészen kerekek, inkább téglalapot formáznak.

/ə/ 'lE' Nagyon rövid, enyhén kerekített ö-szerű hang. Mindig hangsúlytalan, gyakran elhomályosul illetve kiesik. Egyes esetekben betoldódhat két szó közé. 'e mute', "néma" e. E miatt a hang miatt mondják, hogy a franciában sok az ö.

/u/ 'tOUr' Olyan, mint a magyar ú, de sok esetben röviden ejtendő.

/o/ 'mOt' Olyan, mint a magyar ó, de sok esetben röviden ejtendő.

/ɔ/ 'cOrde' o-szerű hang, de, mint az /œ/ ejtésénél, a magyarhoz képest itt is nagyobb a szájnyílás, és az ajkak téglalapot formáznak. Ezen kívül határozottan előre tolt hang, vagyis gyenge ö-színezete van.

/ɑ/ 'bAs' A magyar a-hoz hasonló, hátraszorított nyelvvel, de teljesen nyílt szájjal, ajakkerekítés nélkül ejtendő hang, vagy ez előbbi hang és az á közé esik. Helyettesíthető az /a/ hanggal.

/ɛ̃/ (kis epszilon hullámvonallal a tetején) 'chiEN' (hímnem) Egy nagyon nagy szájnyílással ejtett, az á-hoz közeli e-szerű hang, amelynek ejtése közben az orrunkon és a szájunkon is kiáramlik a levegő, "orrhangú" magánhangzó.

/œ̃/ (egybeírt oe hullámvonallal a tetején) 'brUN' (hímnem) Egy nagy szájnyílással ejtett, gyengén kerekített ö-szerű hang, amelynek ejtése közben az orrunkon és a szájunkon is kiáramlik a levegő. Helyettesíthető az előbbi /ɛ̃/ hanggal.

/ɔ̃/ (nyitott o hullámvonallal a tetején) 'bON' (hímnem) o-szerű hang, amelynek ejtése közben az orrunkon és a szájunkon is kiáramlik a levegő.

/ɑ̃/ (írott kis a, hullámvonallal a tetején) 'dANs' a-szerű hang, amelynek ejtése közben az orrunkon és a szájunkon is kiáramlik a levegő.

A rövid-hosszú ejtés szabályairól:

A francia magánhangzókat sorolhatjuk eredendően "rövid" vagy "hosszú" csoportokba, bár a "rövidek" is bizonyos helyzetekben ejtendők hosszan, és a "hosszúak" is röviden.

1. Ha a magánhangzó szó végén van, akkor mindig rövid.

2. Ha a magánhangzót egy újabb magánhangzó követi, akkor mindig rövid.

3. Ha a magánhangzó hangsúlytalan (kettő vagy több szótaggal az utolsó előtti szótagban van, vagy az utolsó előttiben, de nem néma e követi), akkor általában teljesen rövid.

4. Ha a magánhangzót a /v/, /z/, /ʒ/, /ʀ/ hangok valamelyike követi, akkor mindig hosszú.

5. Ha a magánhangzót bármely más magánhangzó követi és eredendően "rövid", akkor mindig rövid, ha pedig "hosszú", akkor mindig hosszú.

6. Ha a magánhangzót egy több mássalhangzóból álló kombináció követi, akkor általában rövid.

Az eredendően "rövid" magánhangzók az /i/, /e/, /ɛ/ (általában), /a/, /y/, /œ/, /ə/, /u/, /ɔ/.

A eredendően "hosszú" magánhangzók az /o/, /ø/, /ɑ/ (általában) és az orrhangú magánhangzók.

Ha új szótárral találkozol, ami jelöli a kiejtést, csak meg kell keresni benne a kulcsszavakat: Pour, Belle, Table, Deux, Coeur, Guerre, Mer, Neuf, siGNe, Fair, ViVe, SiX, Zoo, CHou, Gens, Liste, RiRe, Yeux, OUi, hUit, lIt, thÉ, sEpt, pAtte, pUr, pEU, bEUerre, lE, tOUr, mOt, cOrde, bAs, chiEN, brUN, bON, dANs, és beírni a táblázatba, hogy az a szótár milyen jelet használ.

És itt a szöveg átírása IPA-jelekkel és magyar betűkkel is. A hibákért elnézést kérek.

Conversation

kɔ̃vɛʀzasjɔ̃

konverzászion

- Qui êtes-vous ,Monsieur?

ki ɛtvu məsjø

ki etvu mösziő

- Je suis médecin.

ʒə swi medsɛ̃

zsö szüi médszen

- Oh, où travaillez-vous?

o u travaje vu

ó, u trávájé vu

- Je travaille dans un hôpital.

ʒ tʀavaj dɑ̃z œ̃n opital

zs tráváj danz ön ópitál

- Travaillez -vous aussi à la maison?

tʀavajevuz osi a la mɛzɔ̃

trávájévuz ószi á lá mezon

- Oh, oui, Monsieur, je travaille aussi à la maison.

o wi məsjø ʒ travaj osi a la mɛzɔ̃

ó ui mösziő zs tráváj ószi á lá mezon

- Combien travaillez-vous?

kɔ̃bjɛ̃ travajevu

kombien trávájévu

- Je travaille beaucoup toujours.

ʒə travaj boku tuʒuʀ

zsö tráváj bóku tuzsúr

Je donne des cours à l'université.

ʒ dɔn(ə) de kuʀ a lyniveʀzite

zs don(ö) dé kúr á lüniverzité

Je prépare les cours à la maison.

ʒ pʀepaʀ le kuʀ a la mɛzɔ̃

zs prépár lö kúr á lá mezon

- Comment travaillez- vous?

kɔmɑ̃ travajevu

koman trávájévu

- Je travaille vite, je ne travaille pas lentement.

ʒ travaj vit ʒ nə travaj pɑ lɑ̃tmɑ̃

zs tráváj vit zs tráváj pa lantman

- Fermez le livre, Madame, et racontez la lecture par coeur.

fɛʀme lə livʀ madam e rakɔ̃te la lɛktyʀ paʀ kœʀ

fermé lö livr mádám é rákonté lá lektűr pár kör

- Vous parlez trop vite...

vu paʀle tʀo vit

vu párlé tró vit

parlez lentement

paʀle lɑ̃tmɑ̃

párlé lantman

- Je ne parle pas trop vite maintenant.

ʒ nə paʀl(ə) pɑ tro vit mɛ̃tnɑ̃

zs nö párl(ö) pa tró vit mentnan

- Parlez toujours à haute voix.

paʀle tuʒuʀ a ot vwa

párlé tuzsúr á ót vuá

- Très bien, Madame.

trɛ bjɛ̃ madam

tre bien mádám

- Cherchez la huitième leçon.

ʃɛʀʃe la ɥitjɛm ləsɔ̃

sersé lá üitiem löszon

- Regardez maintenant la lecture et je pose des questions.

r(ə)garde mɛ̃ntnɑ̃ la lɛktyʀ e ʒ poz de kestjɔ̃

r(ö)gárdé mentnan lá lektűr é zs póz dé kesztion

Csak két apró helyesbítés ahhoz, amit a kedves előttem lévő válaszoló írt. :)

1.)

l'université - lyniveʀzite

Helyesen -sz-szel van és nem -z-vel, hiszen az -s-ből akkor lesz -z a kiejtésben, amikor az két magánhangzó között található (pl. saison - sezɔ̃ (szézon)).

Az meg gondolom véletlen volt csak, hogy az első -e-t is "é" hangnak írtad (ɛ helyett e-nek az átírásban).

Úgyhogy a szó helyes kiejtése: lynivɛʀsite (lüniverszité)

2.)

Conversation - kɔ̃vɛʀzasjɔ̃ (konverzászion)

Itt ugyanaz a -z-sz-es probléma, mint az előbb.

Tehát helyesen: kɔ̃vɛʀsasjɔ̃ (konverszászion)

Szívesen. :)

Egyébként megkérdezhetem, hogy honnan vannak meg a gépeden az API-jelek? Mert én most a te válaszodból másoltam ki őket, viszont örülnék, ha valahonnan le tudnám tölteni, meg tudnám szerezni.

Ma már szinte minden Unicode, és abban benne vannak az AphI jelek, tehát elvileg mindenhol be tudod írni és mindenhol helyesen fog megjelenni.

A kérdés, hogy melyiknek mi a kódja.

Van egy nagyszerű website a neten, amivel könnyebben lehet fonetikus átírást készíteni, mint ha mindegyiknél be kéne gépelni a kódot.

Ráadásul egyben szövegszerkesztő is, tehát nyugodtan meg tudod csinálni az egész szöveget ott, és aztán bemásolni a megfelelő helyre.

Ez a főoldal: [link]

És itt van az összes APhI jelet tartalmazó rész: [link]

Innen meg egy IPA-betűtípust lehet letölteni, amire át tudsz váltani Wordben, és nem kell kódokat megjegyezni. Nagyon gyorsan meg lehet tanulni, hogy melyik jelhez melyik gomb tartozik.

[link]