Tényleg igaz, amit több (értelmesnek tartott) ember állít, miszerint: úgyis meg lehet tanulni egy idegen nyelvet, ha nagyon sok ideig olyan tv csatornát hallgatsz, nézel?

Ezt én sem tudtam sosem elképzelni, pedig hallottam többeket, akik állítólag így tanultak meg.

Én azt vettem észre magamon, hogy nagyon sok idegen nyelvű film/videó/előadás után egy-egy idegennek hangzó szó kiejtése ismerőssé vált és talán én is jobban ejtem ki. Meg néha megragad egy-egy szófordulat, aminek utánanézek és megjegyzem.

Érdekes, hogy ezt kérdezed, pont a japán kapcsán. Igaz, abszolút kezdő vagyok japánból, de számomra egyfelől az élőbeszéd hallgatásával kezd menni, harminciksz éves fejemmel. Tehát animéket nézek, japán hanggal, magyar felirattal, általában.

De kombinálom e módszert japán nyelvkönyvből tanulással, és abszolút kezdőként először önállóan "terepszemlét" tartottam: a nyelv kultúrájáról olvastam, tanultam az abc-jét , hangkészletét, kiejtési módokat, alapvető sajátosságairól olvastam. De eközben a nyelv hangjával hallgattam filmeket, és hamarosan nyelvtankönyvből is tanultam, de elsősorban az élménytől (pl film) tanulok. Kerülöm a szómagolást, inkább a kontextust figyelem meg. A feliratok persze sokszor szabados jellegű fordítások, de irányadónak jók, főleg a nagyobb egészre, a szöveg egészére, kontextusra nézve.

Valamint az utóbbi kommentedben írt módszert is alkalmazom olykor, ahogy a nyelvtan könyvet se erőltetem, csak néha, amikor kedvem van hozzá. Tehát keresek olykor olyan szöveget az adott idegen nyelven, amihez van alapvetően reálisnak vélhető magyar változat is, pl néha irodalmi mű magyar és adott idegen nyelvi verzióban.