Gáz, ha nem tudok semmilyen idegen nyelven?

A rendszerváltás óta figyelem partvonalról a témát, szerintem még mindig ott tartunk, hogy dicsekedni lehet inkább a nyelvtudás hiányával. Természetesen hasznos lenne, de nem érdekel bennünket. Lehet, hogy a Kárpát- medence deformált egy gén-részt, vagy a Kádár-érában döntöttük el, hogy semmi értelme, hiszen oroszt kellett tanulni, de oda szinte nem mehettünk, a többi nyelv meg gyanús volt. :)

Persze, már felnőtt egy generáció, akinek a 90-es évekről fogalma sincs, amikor a nyelvtudás magában jelenthette az állás és a munkanélküliség közti differenciát, sőt, ma már munkával szerezni pénzt nem is divat.

Én kb 92 óta csak angol nyelvű könyvet olvastam (hát az elején azért kissé nyögvenyelős volt), lehet, hogy én raboltam le a budapesti antikváriumok Dale Brown, Dan Brown, Tom Clancy, Michael Chrichton, Frederick Forsythe ésatöbbi készletét, mert kb 12 éve már nem nagyon vannak könnyed olvasmányok, de így utólag látom, hogy ezeknek a felét kiadták az elmúlt negyedszázad alatt magyarul is.

Nem én pontoztalak le, de szerinted a gyökerek azok nem előbb voltak, mint a legfelső gallyak? :D

Egyébként, ezek szerint te is fiatalabb vagy, a 90-esek elején az az utolsó nagy trauma volt, a nagyvállalatok tömeges megszűnése és az emberek tömeges utcára kerülése. Mára már ez teljesen természetes állapot, amit Madách írt az eszkimókról és a fókákról.

Szerintem nem "gáz". Meg kellene tudni élni saját hazánkban mindannyiunknak tisztességgel és becsülettel. S ha egy évezrede nem hordanák el minden vagyonunkat külföldi hatalmak és nem lennének olyan jellemtelenek, mint amilyenek, akkor ez így is volna.

Kárpát-medencei génkészlet? Melyik? Mert van itt jó pár típus. Mi mindig is befogadó nép voltunk. Amikor nem annyira, akkor tettek róla, hogy ne kérjék ki a véleményünket. Nem véletlen tartunk ott, ahol...

Nézz meg egy átlag amerikait, gyakran még saját nyelvén se képes helyesen írni, vagy ott a rettenetes déli tájszólásuk, amit gyakran még az északiak se értenek meg...

Kádárkor? Nagymamám pl. két világháborút ért meg. A múlt (XX.) század első felében a német volt az "iskolanyelv", ami a a második felében, a szocializmusban az orosz, most a század utolsó negyedétől már az angol. Kádárkorban se volt így nagyon másképpen ez.

Nagymamám gyerekkorában mindenféle német feliratok, német kényeskedés, urizálás, németesített családi műnevek, utcanevek, cég és boltnevek, iskolában meg államilag kötelező volt a német oktatás.

Mégis, a lakosság zöme akkor is dacolt ezzel, mert szívből utálta, mint most mi ugyanazt.

Csak nézzetek meg egy régi reklámtáblát, plakátot, vagy egy 20. század eleji könyvet. Most angolban pont ugyanaz zajlik, mert a hülyeség és a világhatalmi hódítás örök.

Ezek után én azt mondom, a nyelvtudás egy hasznos képesség. Soha nem gáz tudni egy nyelvet, vagy éppen azt nem tudni sem gáz. A lényeg az összes tudásod gyakorlati használhatósága. Ha kiváló szaktudással, szorgalommal, kézügyességgel, mellé üzleti érzékkel is bírsz, akkor itthon is remekül megtalálod a helyed. Jó fizetésed, munkád lehet! Azaz mindened meglesz, amit szeretsz. De ehhez ki kell emelkedned magasan az átlagból a képességeiddel.

Ez esetben legtöbbször egyáltalán fel sem merül a nyelvtudás igénye, így gáznak sem fogod érezni annak hiányát. Mivel jól élsz és ezt környezeted is érzékeli, nyilván a többség is így látja majd. Aki kekeckedik, azt egy mondattal rendre tudod utasítani, hiszen a tények kemény dolgok.

Ha viszont van egy gyakorlatban használható szintű nyelvtudásod, akkor átlagos képességekkel is ki tudsz menni külföldre, viszonylag jó fizetésért, vagy itthon maradva, ottaniakkal tudsz kapcsolatot tartani/kiépíteni. Így a világ jelentősen kitágul előtted. Vagyis ha nem rendelkezel extra képességgel a szakterületeden, akkor valóban hasznos lehet a nyelvtudás, illetve környezetedtől is megkaphatod, hogy "tanulni kellene valamilyen világnyelvet..."

Amúgy ez csak egy magánvélemény, de ha rám hallgatsz, akkor jó, ha az ember szókincse minél nagyobb.

Ennek számos eszköze van, nem kell hozzá az a bizonyos nyelvérzék sem, ami anyanyelvünk jellegzetes eltérése miatt a többi nyelv felé hiányzik a legtöbb magyarból, ám ami egyúttal ilyen zseniális néppé tesz bennünket.

Ha valamikor tanultál pl. eszperantót, akkor ezzel automatikusan elsajátítottad azokat a bizonyos "nemzetközi szavakat" (amiket persze a magyarban is használ a sajtó, jog, politika, sok szakma, stb.) egyből megérted, mi van ráírva latinul egy receptre, mit kódol egy gyógyszer neve, vagy felfogod a politika által folyamatosan csinált műszavak igazi értelmét. Azok is német, angol, latin, spanyol, héber stb. nyelvek keverék elemeiből kirakóznak csak. Legtöbb esetben fantáziaszegény kifejezéseket kreálnak a meglévő, sokkal kifejezőbb magyar helyett. Csak az ugye olyan "jó tudományosan" hangzik az átlagember számára... :)

Szóval nyelvtudás ciki vagy sem, de mindenképpen érdemes elővenni egy idegen szavak és kifejezések szótárát és néha olvasgatni. Feltárul egy világ előtted, mögé látsz a néphülyítő szólamoknak. És ha a cikizőknek néhányat megvilágítasz, azt már Ők fogják magukra nézve cikinek érezni, mivel ismerik a szó eredetét, mégsem voltak képesek tudásukat kreatívan használni.

Ilyen-olyan történelmi korokban meg ne higgy soha. "Az ember egyidős az emberiséggel. - Tulajdonságai úgyszintén..." :)

Sokan vannak, akik nem tudnak, nem vagy egyedül. Ilyen értelemben nem gáz, nem kell azt gondolnod, hogy így legjobb, ha ki se mész az utcára emberek közé.

Viszont, ha időd engedi, mégis érdemes angolul valamilyen szinten tudni, mert sosem tudhatod, mikor jön jól.

A magyarok közül sokaknak vannak gondjaik az idegen nyelvekkel, mert a magyar nyelv olyan sokban különbözik minden más környező ország nyelvétől, hogy sokkal nehezebb más nyelvet megtanulni.

Ebben más népek szerencsésebbek.

Aki német vagy holland anyanyelvű, az könnyebben megtanul angolul, a románoknak a francia szokott jól menni, a cseheknek, lengyeleknek pedig oroszul lehet könnyebb.

Ennek ellenére megéri.