Németországban mennyivel számít jobbnak a gymnasium mint a gesamtschule?

Úgy látom érdemes végigvenni a német iskolaféleségeket és ezek definícióit.

Német iskolarendszer a négy osztályos Grundschule-t (=ált. iskolát) követően:

Hauptschule (elemi iskola): ez az 5. – 10. osztályt foglalja magában (10-11 éves kortól 16-17 éves korig), aki elvégezte, annak ún. Hauptschulabschluss (ezt úgy is hívják hogy Berufschulreife=szakiskolára érettség – de nem érettségi!!) végzettsége van. A legtöbben innen ún. Berufsschule-ba mennek, ahol valamilyen szakmát tudnak elsajátítani (fodrász, hentes, pék, stb.)

Realschule (reáliskola, egyes esetekben szakközépiskola), korábban, ill. Ausztriában úgy is hívják hogy Mittelschule: szintén az 5. – 10. osztályt foglalja magában és tantervileg és színvonalilag felette van a Hauptschule-nak, a német meghatározása "weiterführende Schule mit erweiterter Allgemeinbildung = továbbvezető iskola kibővített általános képzéssel". Elvégzésével a diák az ún. "Mittlere Reife" szintet éri el, ill. ilyen bizonyítványa van. Ez többre jogosítja fel, mint a Hauptschulabschluss, ezzel felvételt nyerhet magasabb szakiskolákba és bizonyos főiskolákra, ill. elhelyezkedhet, továbbképezheti magát és karriert csinálhat az állami szektor bizonyos területein (pl. közigazgatás, rendőrség, stb.)

Gymnasium: ez megfelel a magyar gimnáziumnak. A kiváló képességű gyerekek már a Grundschule után 10-11 évesen elkezdik a gimnáziumot (ha a szülők is úgy akarják), mások pedig a Realschule-ból (egyes ritka esetekben a Hauptschule-ból) menet közben, vagy annak elvégézése utána kerülhetnek gimnáziumba tanári ajánlás, ill. a szülők kívánsága alapján. A gimnázium végén az érettségi (Abitur) megszerzése áll (a ún. "Voll-Abitur"-t hívják szakkifejezéssel "allgemeine Hochschulreife"-nak is), ha jól tudom ez 2009-ig szükséges feltétel volt egyetemi tanulmányok folytatásához, azóta ezen lazítottak és így időközben relative sokan tanulnak egyetemeken érettségi nélkül is.

A Gesamtschule az egy olyan "össz-iskola", amelyben bizonyos esetben a Hauptschule és a Realschule, más esetekben a Gymnasium is, tehát mindhárom középiskolai típus egy fedél alatt van (ezen belül a gimnázium viszont mindig önálló egységet képez). A tanári diplomák felöl közelítve háromféle, ill. háromszintű tanári végzettség és oktatásra jogosultság van: ált. iskolai tanár, Haupttschule+Realschule tanár, gimnáziumi tanár.

A német oktatási rendszer igen bonyolult, még számtalan részletről lehetne itt írni, de ennyit bőven elég tudni róla, aztán akinek iskoláskorú gyereke van Németországban, az úgyis kiokosítja még magát a témában.

Kérdező: mindebből már talán látszik, hogy nagyon nem mindegy, hogy melyik iskolatípusban tanulsz. Az, hogy neked személy szerint melyik a legelőnyösebb a többféle lehetőség közül, az elsősorban két dologtól függ: 1) milyen előmenetelű, ill. milyen képességű és szorgalmú diák vagy, 2) mik a terveid a későbbi életpályádat tekintve.