Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Tanulás külföldön » Nyugaton tényleg jobb a...

Nyugaton tényleg jobb a felsőoktatás mint itt?

Figyelt kérdés

Sok fiataltól hallom, hogy már be sem adja magyarországi mesterszakra. De néhányan már alapszakra se.


Mivel jobb Angliában vagy Svédországban diplomázni?

Másak a tanárok?



2019. márc. 5. 23:17
 1/10 anonim ***** válasza:
23%
Miért lenne jobb? Ugyanúgy Bolognai-képzés van szerte Európában.
2019. márc. 6. 01:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
84%

Hogy mivel jobb Angliában?

Nincsenek töltelék tárgyaid, csakis olyanokat tanítanak amire nagy valószínűséggel szükséged is lesz az iparban. Minden sokkal gyakorlatiasabb.

Tantárgyak helyett "module"-jaid vannak. 1 module pedig tartalmazhat annyi összefüggő témakört, amit Magyarországon 3-4 tárgyban adnak le, sokat úgy, hogy mindegyik tárgy fed ebből is meg abból is valamennyit és újra tanulsz pár dolgot, illetve 1000 felé áll az agyad mert 1000 tantárgyad van.


Míg Angliában egy félévben 3 module-od van, és azokat tanulod tömbösítve egész szemeszteren át. Következő félévben pedig megint 3 új tárgy. Ez azért jó, mert 1 module-hoz 1 assignment (szakdoga? Beadandó?) jár csak, szóval sokkal egyszerűbb ha csak 3 felé gondolkodsz.

Illetve kevesebb tárgyad van, viszont ezeket sokkal mélyebben tanuljátok, nem pedig mint Magyarországon, hogy mindenbe belecsipegetnek és haladnak tovább.

Legjobb esetben 3, legrosszabb esetben pedig 4 napot jársz be egyetemre. Ez lehetőséget ad self study-ra, ahol magad osztod be a saját idődet.

És a legjobb az egészben az az, hogy nem megutáltatják veled a tanulást, hanem megszerettetik veled. Hisz nem erőltetik rád a kőkemény elméletet, aminek hasznát se vennéd.


Illetve hatalmas választékod van, hogy mit szeretnél tanulni. Magyarországon Felvin egy rövidebb listában feltüntetik az összes alapképzés nevét, de ez Angliában lehetetlen.

Ott nem ennyire egységes, ahány egyetem annyi szokás. Például Magyarországon van proginfó, gazdinfó, mérnökinfó és üzemmérnök alapképzés.

Angliában ez mind van, de mellette vannak olyan BSc alapképzések, amik maguk 3 éven át szakosodások. Például szofverfejlesztő BSc, webfejlesztői, mesterséges intelligencia, cyber sec, machine learning, networking, hardware, forensics, cloud computing, programming, játékfejlesztő stb stb.

És 3 éven keresztül csak ezeket tanulod szakosodva.

Kedvedre választhatsz bármit, illetve minden egyetemen szinte teljesen eltérőek lehetnek akár az ugyanolyan nevű szakok is.

Illetve a 3. évben van egy final year project, amit nyílt nap keretein belük bemutathatsz munkáltatóknak/cégeknek. Lehet ez saját alkalmazás, weboldal, játék vagy bármi.

Sokan így már a diploma kézbevétele előtt munkaajánlatot kapnak, tanáraim elmondása szerint.


Ez csak egy kis ízelítő és példa volt, hogy miért jobb mondjuk egy angol egyetem mint egy magyar.

2019. márc. 6. 02:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
89%
Ja és nyugaton az egyetemeken elég gyakori, hogy az oktatók a versenyszférából váltottak át az oktatásra. Szóval nem meglepő, ha egy-egy előadó 20 évet lehúzott azon a területen amit tanít. Engem is olyanok tanítanak egyetemen, aki közel 20 évet dolgozott programozóként előtte, de van olyan oktató aki jelenleg is dolgozik tanítás mellett. Míg Magyarországon elég sok az olyan egyetemi oktató, aki szinte nem is dolgozott a diplomájával, csak "kutatott" stb
2019. márc. 6. 02:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
90%
Az előző hozzászólásokhoz még annyit fűznék hozzá, hogy saját tapasztalatom is az, hogy Nagy-Britanniában valóban hallgatóbarátabb és jóval hasznosabb tartalmú a felsőoktatás. De ami még ennél is fontosabb: ott sokkal inkább alkotó módon, kritikusan gondolkodó nagybetűs SZAKEMBEREKET képeznek, s ennek megfelelően nem azon van a hangsúly, hogy ki mennyi anyagot tud memorizálni a vizsgákra, hanem hogy ki mennyire képes intelligens és kreatív módon komplex szakmai problémákat megoldani. Egy másik hatalmas különbség a tárgyi körülményekben van: a laboratóriumi eszközök fejlettségében és az egyetemi könyvtárakban található szakirodalom mennyiségében és minőségében. Itthon a legjobb egyetemek könyvtára ellátottságban a nyomába se érhet egy közepesnek számító brit egyetem könyvtárának. Ott az összes fontos nemzetközi szakmai folyóirat és valamit is számító könyv a polcon van, nálunk pedig általában még a legfontosabbak sem mind érhetők el, egyetlen példány sincs az egész országban belőlük. Épp most mondta le a magyar kormány a hazai állami egyetemek előfizetését az elektronikus nemzetközi tudományos folyóiratok hatalmas hányadára, spórolási céllal. Így a hazai egyetemi oktatók gyakorlatilag végképp képtelenekké lettek téve arra, hogy lépést tartsanak a nemzetközi kutatási eredményekkel. Közvetve tehát a hallgatók is szinte garantáltan elavult tudást kapnak. Ha munkáltató volnék, az biztos, hogy egy brit diplomával jövő szakembert sokkal nagyobb bizalommal vennék fel. Nem csoda, hogy annyira sok fiatal választja a külföldi egyetemeket. Ami jobb az jobb, és felzárkózás helyett a szakadék egyre inkább nyílik köztünk, ez az igazán szomorú.
2019. márc. 6. 06:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
77%
2-4 leírt mindent, nekem ugyan ez a tapasztalatom. Annyit még hozzá hogy itt sok lehetőséget kapsz még hogy a szakod mellett is képezd magad. Sokszor jönnek be neves cégektől előadást, kurzusokat tartani.
2019. márc. 6. 08:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
88%
Én Dániaba voltam egy évet. Na ott be se kell járnod. Streamelik az órát élőbe. Aztan mész amikor akarsz. Szóval az a stressz sincs meg, hogy be kell menned.. főleg az olyanokra amiket otthon is tanulhatsz. Mellesleg elég jó ösztöndíjakat adnak... 300 ezret eléri. Na ezt hol kapod meg itthon?
2019. márc. 6. 13:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
36%
#2: Amiről írsz, régen így működött nálunk is a főiskolai képzés. Nem jött be, mert ha a hallgató bukott egy tárgyat, akkor az egész modult is (félévet) bukta... Nem véletlenül váltották le.
2019. márc. 6. 21:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
90%

#7 Minden module-ból lehet javítót írni ha nem mentél át, amit Augusztusban kell feltölteni Moodle-ra. Ha ezután sem megy át a hallgató, akkor ugyanúgy jövőre felveszi azt a module-t is. Például nekem is van egy felsőbb éves csoporttársam matekon, aki újra járja a module-t, mert nem ment át előtte, vagyis be sem járt.

Szóval ugyanúgy megy tovább a képzésed, csak újra felveszed a tárgyat, de nem kell mást megismételni, csak amit buktál.


Aki pedig nem megy át úgy másodjára, hogy elmondják neki hol és mit hibázott, de ha így se megy, majd ezek után még kegyelem esélyként újra is járhatja az egész tárgyat 1 félévig, DE ha még utána sem megy át, akkor pedig kétséges, hogy a diák nem oda való.


De hogy mi a pontos menete 100%-ig azt nem tudom. Még nem buktam meg egy module-ból sem, és remélem nem is fogok.

De lényegében ugyanaz lehet mint otthon, hogy ha egy tárgyat nem tudsz teljesíteni, akkor felveszed újra a kövi szemeszterben..

Bár szerintem elég nehéz az augusztusi javítót is elhibázni, főleg úgy hogy segítséget is kérhetsz valamelyik tanártól mielőtt feltöltöd és véglegesíted.

Olyan tárgyaknál ahol vizsga van és bizottság (mint matek), ott pedig érthető, hogy újra kell járd a tárgyat, de akkor sem olyan nehéz 40%-ot összeszedni ha rendszeresen tanulsz...

2019. márc. 6. 22:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
74%
Én, habár magyar egyetemre járok, van egy oktatónk aki 8 évet lehúzott Angliában. Gyakorlatias, sok példát hoz a való életböl, nem szívat, teljesen átlátható és korrekt a követelményrendszer, és habár azt ember nem ért meg mindent elöadáson (nehéz tárgy), de mégis úgy er véget az óra, hogy alapból értem, nem érzem magam hülyének, megtanulható a tananyag.
2019. márc. 7. 22:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
100%
Én Hollandiában tanulok. Alapképzést az ELTE-n végeztem. Amiket ki tudok emelni az az infrastruktúra, szervezettség, több támogatás diákok felé (mentor, academic advisor, carreer advice, különböző karrier előadások workshopok hogy hogy legyél értékes a munkaerőpiacon). A tanárok partnerként tekintenek rád, nincs hierarchia, nyitottak. Általában nagyon gyúrnak rá a kutatásaik világszinten elismertek legyenek, és sokkal naprakészebbnek látom őket bizonyos kérdésekben mint itthon. Úgy érzem nincsenek tölteléktárgyaim, és rendesen ki van találva mit érdemes tanulnom és hogyan. Egy év alatt mindössze 4 vizsgám van, ami borzalmasan szigorú és beszabályozott, az egész suli egy hatalmas csarnokban írja a vizsgát, szigrú szabályok mellett. Felügyelők vannak minden 10 diákra akik nézik valaki puskázik-e. Egyszer valaki bennfelejtette a telefonját a zsebébe és ezért ki is rúgták. A kevés vizsga azért van mert inkább gyakorlatiasabb feladatokkal mérik fel a tudásunkat. Beadandókat, projekteket, prezentációkat kell készíteni. A képzés problem-based learning alapú, tehát a legtöbb óránkon különböző mindennapi problémákkal foglalkozunk, amelyekre otthon kutatások alapján keressük meg a válaszokat. Nagyon örülök hogy itt nem kell magolni, de mégis meg tudom szerezni azt a tudást amit szeretnék. Ez a módszer amit alkalmaznak motivál, és érdekessé teszi a tanulást. Ami viszont negatív hogy tényleg komolyan veszik az oktatást és ezért elég stresszes tud lenni, kevés a szabdidő, legalábbis kevesebb mint otthon.
2019. márc. 31. 21:54
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!