Az amerikai egyetemeken használt relatív osztályzás jobb mint a miénk?
Ugye Európában általában úgy adnak jegyet, hogy például 90%-tól 5-ös, 80%-tól 4-es stb..
Amerikában viszont így osztályoznak sok helyen felsőoktatásban:
A = Top 10% of students
B = Next 25% of students
C = Middle 30% of students
D = Next 25% of students
F = Bottom 10% of students
Szóval a többi diákhoz mérik az osztályzatod.
Ezt miért találták ki, és miért ezt használják? Könnyebb így jobb jegyet kapni?
Nektek melyik a szimpatikusabb?
Ennek a féle relatív osztályzásnak például nem látom értelmét:
A = top 60%
B = next 30%
C = next 10%
D, F = Should never happen
"the philosophy behind this is that in graduate school all the students are excellent so the grades should be better. Earning a “C” is the same as earning an “F.” Earning a “D” or “F” often leads to removal from the program."
válasza:Nem tartom jónak a relatív osztályzást, az európai "objektív" sem az igazából, de legalább közelít...
Félrevezetés adni mondjuk egy B-t, csak azért, mert az osztály 70%-a adott nap a béka alsóját sem közelítette meg. Attól még a B is lehet nagyon gyenge, és a ráépülő anyagot esetleg így sem fogja érteni. Ugyanígy, ha mások szinte "zsenik", akkor meg a gyengébb jegy demotiváló lehet, ha mögötte abszolút értékben jobb teljesítmény van.
válasza:Ha megfelelő a tanulók hozzáállása a tananyaghoz, akkor jól működhet a dolog. Kialakul egy természetes versenyszellem, így egymást motiválják, hogy minél többet készüljenek. (az már más kérdés, hogy ez a versenyszellem hosszútávon egészséges-e)
Viszont ha nem megfelelő a hozzáállás, akkor előjön az előttem említett probléma: megtévesztő lehet B-t kapni, úgy hogy az egész osztály semmit se tanult.
válasza:Angolul "curved class" vagy "grading on a curve" -nek hivjak azt amit leirtal. Altalaban csakis STEM illetve computer science oraknal hasznaljak viszonylag ritkabb a tarsadalomtudomanyoknal. Az a lenyeg, hogy az ilyen orak a legtobb esetben nehezek: megtanitjak az alap logikat es aztan magasabb szintu problemakat kell megoldani a logika alapjan.
A professzor az elmult evek alapjan allitja be az osztalyzatot. Pl. az elmult 4 evben a tanulok 25% erte el a 80%-ot tehat azt mondjak, hogy B-re van huzva az ora. Tehat a legjobb 25% A-t kap, kovetkezo 25% B-t es tobbi. Hogy milyen aranyban van elosztva az csakis a professzortol fugg.
A tanulok nem tudnak nagyon osszefogni es lejebb huzni magat a curve-t a "prisoner's dillema" miatt.
válasza: válasza:#6 A két osztályzási táblázat két külön dolog. Valahol csak 3 jegyes rendszert használják, valahol meg A-tól F-ig.
Én nem értem a felháborodásod.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!