Praktizáló orvosok/ kutatóorvosok! Ti szeretitek a munkátokat?

Kutatónak könnyű bekerülni. TDK majd PhD és kész. Sebész rezidensi helyet nehezebb jó helyen találni. Egyébként maga a kutatóorvos lét nem vészes, annyi van, hogy nyílván a kutatás határozza meg a szabadidőt. Tehát pl. lehet, hogy hétvégén be kell menni levágni a patkányokat stb. Sebészet mellett valóban nincs sok szabadidő. Kutatás mellett azért van.

Én nem bántam meg a döntésemet, hogy orvos lettem, azzal együtt se, hogy most a járvány miatt azért sokszor valóban elég hálátlan munka ez, de ettől függetlenül én nagyon élvezem. De tagadhatatlan, hogy az orvosi pálya azért nagyon sok szempontból kompromisszumokból, lemondásokból, áldozatokból, stb,stb áll, már az egyetem alatt is, változó a szabadidő, ez persze függ a félévtől, hogy milyen tárgyak vannak, és függ az egyéntől is, hogy hogyan tanul, mennyi időt szán rá, mennyi időre van szüksége, stb. Párkapcsolatokat kimondottan meg tud viselni, főleg akkor, ha a másik fél nem orvos(tanhallgató), vagy más egészségügyis.

Igen. És azokat a legendákat is el kell felejteni, hogy orvosként könnyű párt találni. Rohadtul nem az. Amivel az én életemet a legjobban megkeseríti az orboslét az a magány.

#2-ik vagyok, én kardiológus rezidens vagyok jelenleg

1/3 vagyok. Háziorvos szakorvos.

Én nem tudom. Talán asztalosnak, vagy kőművesnek mennék.

Egyébként kérdező én a helyedben elolvasnám itt pár orvosokról szóló kérdés alatt a válaszokat. Hamar rá fogsz jönni mennyire nem éri meg ezt a szakmát választani mert rohadt sok lemondással jár és a megbecsülés zéró.

Viszont az nem igaz, hogy nem lehet vele jól keresni. Lehet. Csak mással is lehet ahol nem beszélnek úgy veled mint a kutyával, nem cádol mindenért a fél ország, és nem pazarolid el tanulásra az egész fiatalságodat.