Ha jelentkezek az ELTE-re amerikanisztikára, azzal milyen munkalehetőségeim lesznek?

Az emberek nagy részében az a tévhit él, hogy az egyetem kizárólag piaci alapon működik és versenyszférába képez embereket. Ez nem így van. Az egyetem a tudományok intézménye, oktatáson kívül kutatás is folyik itt. Vannak olyan szakok, amik kulturális szempontból fontosak, de nem feltétlen váltható milliós havi fizetésekre a versenyszférában, ettől függetlenül kell, hogy legyenek, mert kulturális szempontból is szükség van rájuk. Ilyen szakok pl: néprajz, történelem, magyar, filozófia, ide lehet sorolni a nyelvszakokat is, úgy az egész bölcsészkart. Ezek a szakok akkor érnek valamit, ha tényleg ez a terület érdekel teljes mértékben, és mesterképzésig meg sem állsz, ha teheted TDK-zol és részt veszel aktívan a kutatásokban, majd mesterképzés után PhD-ra jelentkezel.

Egyépként egy amerikanisztika még akár diplomáciai munkára is jó lehet, bár jó kapcsolatok és nagyon jó angol tudás elengedhetetlen szerintem, viszont szakértői kutatói jelleggel jó lehet, ha szereted.

6. "Semmi köze nincs az egyetemi oktatásnak a verseny piachoz."

Ez sajnos nincs egészen így. Az életben mindenki érvényesülni szeretne, és túl hosszú az emberi élet ahhoz, hogy valaki úgy járjon egyetemi oktatásra (és töltsön el 3-5 vagy több évet az életéből) olyan szakkal, amit utána soha sehol nem fog és nem tud használni.

A bölcsész szakoknak is van (szűkös) felvevő piaca. Egy egyiptológus maradhat az egyetemen, és taníthat egyiptológiát a következő egyiptológus ÉS művészettörténész ÉS történész ÉS irodalmár stb. generációnak. (Ezt sokan elfelejtik, hogy a történelemtanárokat nem történelemtanárok, hanem egyiptológusok, turkológusok, régészek stb. tanítják az egyetemen.)

Csakhogy az egész egy piramisjáték. Én 30 éve vagyok az egyik bölcsész tanszéken diák majd oktató, és ugyanazokkal az arcokkal dolgozom együtt 30 éve. Az egykori évfolyamunk nagy része már eltűnt a civil szférában, egy maroknyi ember van már csak különböző egyetemeken, de ott is csak kevesen professzorok vagy még magasabb beosztásúak. A legtöbben adjunktusok, megalázóan kevés fizetésért (200 nettó alatt, 15+ év egyetemi oktatói és tudományos múlttal... vicc az egész).

Meg aztán van felvevő piaca, szintén nagyon kis létszámban, a bölcsész szakoknak a médiában, hiszen valakik írják vagy szakértik a HBO, Netflix-sorozatokat is, írják a regényeket stb. Leslie L. Lawrence (a.k.a. Lőrinc L. László) ismert kutató, de irodalmat vagy klasszika-filológiát tanult az összes sztár író (Stephen King stb.) is.

Ilyen szempontból az Anglisztika szerintem kicsit kettős, mert tudományosnak nehéz lenni (szemben a natív angolokkal), tehát sokkal nehezebb terület, mint mondjuk egy egyiptológia. A munkaerőpiac meg még annyira sem értékeli, mint egy kínai, arab vagy héber szakot, mert ez utóbbi nyelveket azért kevesen beszélik itthon, angolul viszont rengetegen tudnak folyékonyan.

Szóval visszatérve, azért van jelentősége annak, hogy egy szak milyen perspektívát kínál, és az Anglisztika szerintem kifejezetten gyenge e tekintetben. De persze ha valakinek nincs jobb ötlete, vagy ennyire szerelmes az angol szépirodalomba, akkor hajrá.

Csak azok mondják azt, hogy az egyetemnek nincsen köze a piachoz, akiknek minden a se'ge alá van tolva, így ráérnek tanulgatni 6-7 évig.

Az egyetemisták 80%-a azért megy egyetemre, hogy fejlődjön, és egy olyan piacképes diplomát szerezzen, amivel utána úgy tud élni, ahogyan ő azt elképzelte.