Annak a mateknak, amit a BME műszaki szakjain letanítanak (pl. villamosmérnök, mechatronikai mérnök), a való életben mekkora része használható?

"Pedig rendkívül egyszerű. [...] Hanem az átlag, a többség."

Nagyon egyszerű, csak elsőre nem ezt kérdezted, nem valamilyen intellektuális demokráciára utaltál, hanem hogy mekkora része használHATtó, márpedig a potenciál mindenben bennevan, hogy használja az illető.

Mindig megvan az esélye, hogy egy mérnök egy problémát továbbgondol, illetve valaminek utánanézve a megkapott matematikai alap segíti abban, hogy megértse azt.

A "mekkora rész" meg elég nehezen adható vissza.

Mondjuk ki a kérdező kedvéért, hogy semmilyen részét, mert a gyakorlatban egyszerre a négy alapműveletből kettő jön elő.

Mondjuk ki továbbá a kérdező kedvéért, hogy menjen el kapálni, az hasznos a gyakorlatban. Neki mindenképpen, mert D-vitamin hiánya csökken. Hát, ha a vakondokot kettészeli a kapával, az a vakondnak nem hasznos.

Egyetemre az ember azért jár, hogy tudjon. A matematika nagy része szerintem a Simonyi: Elméleti villamosságtan című alapműhöz tartozhatna, de Fodor művei is jók. Aki nem akarja ezeket érteni, az ne járjon a műegyetemre. A gyakorlatban sok munkanapon elég az az elméleti tudás, hogy hol kell a jelenléti ívre, és mit írni.

1-2% Vagy speciális munkakörben akár 20%-is.

De nem ez a lényege, hanem hogy megtanulj bonyolult dolgokat megtanulni, alkalmazni. Az nem baj ha elfelejted, de akkor is kialakítasz egy technikát amivel majd hasonló bonyolultságú de teljesen más valós élet beli problémát is meg tudsz tanulni.

"Előbb tanulj meg magyarul"

Azért azt látni lehet az egész hozzászólásból, hogy nem műveletlen, csak élénkítette a stílusát egy pillanatra. Illetve, hát az látja ezt, aki nem az istállóban nevelkedett.