Programozói szakma kitanulása?

Ha órákon megtanítanak az úgy jó, itthon persze hogy gyakorolok. :)

Csak azért félek a dologtól mert a "kockák" azok mindent tudnak mindenről már 10 évesen. És ha nekem valaki nem tanítja meg a dolgokat én magamtól nem fogom tudni. :D

Értem. :)

Mivel én kiskoromban robotokat, űrrepülőgépeket és hasonlókat akartam csinálni (élőben, nagyban) így engem ez a technológiai dolog megfog.

Az én koromban még nem volt számítógép... azaz volt, de csak a kiváltságosoknak. A gazdagoknak, kiskoromban a Nintendo volt a legdurvább cucc. De szerintem minden megtanulható. Gondolom a tanárok nem azért vannak, hogy legyenek.

Amúgy meg én asztalosnak mentem és rájöttem, hogy nem nekem valók a szakmunkás szakmák és nem csak a 80000ft-os fizetés miatt. Alpári a társaság, stb. Én mindig is konzol és PC mögött ülő emberke voltam. Nem hiszem hogy értenék máshoz. De ebbe érdemes belefogni. És ezzel lehet mellékesen a legjobban keresni is.

Remélem nem kell hozzá speciális tehetség, mert nem akarok Magyarországon maradni, hogy gyári munkás legyek. :)

Maximum azt lehetne még megtenni szerintem, hogy keresni kell egy kocka ürgét aki megtanít a kockaságra. És félre ne essék, nekem sosem volt semmi gondom a kockákkal, sőt inkább a nagypofájú pávákkal. -.-

Igen én is ettől félek, önbizalomhiány.

De én úgy vagyok vele, hogy mérlegelj mi a jobb?

1. Megpróbálod, elvégzed, keresel idehaza 200000ft felett, külföldön még többet.

2. Nyavajogsz, sírsz és nem próbálod meg és kikötsz egy gyárban 80000ft-ért vagy máshol ennyiért.

Azt is mérlegelni kell, hogy időközben az árak feljebb mennek mint most (csak a Medvesajt 2X annyiba kerül most mint a Gyurcsány idejében). Még kevesebb lesz a munkahely, a termékek minősége rosszabb lesz.

Külföldön nem kell ettől félni, múltkor volt valamilyen herceg... angliai, van egy biogazdasága, épp azt ecsetelte, hogy náluk az olyan burgonya aminek a felületén van egy egészen kicsike kis hiba azt már nem helyezik forgalomba. Itthon meg a burgonya... amit vettem a múltkor a közepéig rohadt volt.

Sokan mondják, hogy ne pénzért csináld.

De szerintem nincs olyan szakma amit manapság ne a pénzért csinálnád. Mert mondjuk jó kedvedben vagy gyárban? Jó kedvedben vágsz fát asztalosként? Nem! De ehhez a szakmához tényleg kell kedv. Bár szerintem azaz én esetemben meglesz. Mert én legalább napi 8 órát gépezek az biztos. Pedig most nem is a saját gépemnél vagyok. Az iskolában is szerettem a gépnél ülni. Ez az ami megszokássá vált és én sose éreztem magam olyan rosszul mint amikor el kellett mennem az asztalosműhelybe tanulni. Vágd a fát, fűrészelj, ragassz... blee. Életem legrosszabb élménye volt, kész horror.

"Ez jogos félelem, nem mindenki alkalmas arra, hogy informatikus legyen, van pár csoporttársam aki hiába ötös mert szó szerint bemagolja az egészet fingja nincs hogyan kell használni a tudást. Reál szakokra nem való ilyen ember, ide olyan ember kell aki tud és mer gondolkozni"

És aki nem alkalmas az menjen e,l egy gyárba... mert idehaza mással nem lehet keresni semmit csak ezzel. Utána jártam. Persze vannak ilyen-olyan mérnökök, de ott is agyalni kell mint az informatikusoknak, úgyhogy ugyanaz.

Majd megtanítanak az oktatók remélhetőleg. :)

Amúgy én szeretek gondolkozni meg agyalni.

Mindig mindenen agyalok, de a kétkezi munka az sosem ment.