Mennyire reális elképzelés?

25 éves vagy. Nemtudom milyen szakra mész, de átlagban 4 éves egy alapképzés. Tehát 29 éves korodra végeznéd el valószínűleg. 29 éves korodig összesen 11 évet dolgozhattál volna, ha 18 éves korodtól folyamatosan nyomod, és nem tanulsz tovább.

Na most számold ki, mennyi van még hátra, ha 29 éves korodban végzel. Ha 65 éves korodig dolgozol, akkor is 36 év. Ez több munkával töltött idő, mint amennyit eddig összesen éltél :) Ha ez az álmod, és valóban érdekel amit akarsz, akkor bele kell vágni.

Ellenzik? Oké, elhiszem, lehet nem vagytok olyan helyzetben, hogy támogatni tudjanak még évekig. Akkor sem dől össze a világ, levelező mellett lehet melózni. Esetleg simán kihagyhatsz egy évet, ki lehet menni külföldre egy évet - vagy csak valami szezonmunkára, és összespórolni annyi pénzt, amiből kihúzod az éveket. Annyira mindegy még az is, hogy 29 vagy 30 éves korodban végzel, hidd el nekem.

A nyugdíj meg engem pl. nagyon nem érdekel, 22 éves vagyok, és 95%-ban biztos abban, hogy nekem már nem lesz nyugdíj (max. valami minimális támogatás). Ez elég keményen hangzik, de simán el tudom képzelni (pont tegnap néztem, 1963hoz képest most 2016ban háromszor annyi nyugdíjas van, a népesség pedig 2006 óta majdnem fél millióval fogyott).

Mással sem érdemes összehasonlítani magad, van aki már a te korodban befejezte az egyetemet, dolgozott egy évet, aztán rájött hogy nem is való ez neki aztán elmegy kertészkedni hollandiába (mindenféle sztorit tudok). Van aki meg 40 évesen megy el szakmát tanulni, mert megtetszik neki és lehetőségeket lát benne.

Csak a saját életeddel törődj, de csak akkor érdemes ebbe valóban belevágni, ha komolyan ezzel akarsz majd foglalkozni, mert akkor megéri beáldozni azt a néhány évet hogy utána a hátralévő életedben azt csináld amit akartál.