Miért nem lehet akárkiből orvos?

Volt a közelbúltban valami rossz tapasztalatod? Mit történt?

(Egyáltalán nem mindenki ilyen. Köztudatban igen, az orvosi a legnehezebb, de természetesen egyéni képességek is hozzájárulnak ehhez. )

Tudod miért nem lehet mindenkiből orvos? Mert le kell ülni a fenekére és tanulni. Nagyon sokat, sok évig. Nem csak a felfogóképességén meg a "kémián" múlik, hogy be tud-e nyalni többszáz oldalt (amit egyébként inkább érteni kell, mint bemagolni), hanem hogy mennyire képes megülni hosszú órákig egy helyben, akár éjszakába nyúlóan, akár heteken keresztül (egy-egy vizsgaidőszakban előfordulhat, hogy olyan 10-12 órát kell tanulni naponta, ha nem is végig 7 héten keresztül, de a felében biztosan, de a maradék hetekben is vagy 8 órát). Fegyelem kell hozzá, türelem, stressztűrő-képesség (puszira nem engednek át senkit vizsgán, sőt, egyesek inkább azt tapogatózzák, min lehet megbuktatni, tanulás közben erre is kell készülni lelkiekben), akinek ez nincs meg, az kihullik. Akiben nincs meg, hogy most sincs buli, mozi, stb, ahogy múlthéten sem volt, és valószínűleg jövőhéten sem lesz, sőt, a barátokat, családot is háttérbe kell szorítani, akár teljesen, akiben nincs meg a kitartás, az nem fogja tudni megcsinálni, szedhet rá akármilyen bogyót.

Amúgy meg, arról a sokezer alkalomról senki sem beszél, mikor az orvos készséges, segít, magyaráz, megpróbál kihúzni a fekáliából, miután te évekig magasról tettél a saját egészségedre, csak arról a tizen-huszon alkalomról meg orvosról, aki hibázik vagy emberileg nem való a pályára. (Arról nem beszélve, mikor jön a beteg és diktálja, hogy mit írjon fel meg hova utalja be, mert ő kiguglizta...)

Most neked mi a,kérdésed?

Orvos azért nem lehet akárkiből, mert egy tremoros félkarú szikéje alá akkor sem feküdnék be, ha egyébként mindenképpen meghalnék amúgy. Orvosként (kivétel a kutatórorvos persze, de addig is el kell jutni) emberekkel fogsz foglalkozni. Sokszor a beteg számára mind mentális, mind pedig fizikailag kell kellemetlen vizsgálatot elvégezned úgy, hogy kôzben te is tudd kezelni a szituációt. Pl belgyógyászat gyakorlaton, ami nálunk harmadévtől van, adott esetben muszáj rektális digitális vizsgálatot végezni. Ha most kimennék az utcára, hogy ki lenne az a nem egészségügyi dolgozó, aki feldugná az ujját egy másik ember hátsójába, szerinted hányan jelentkeznének?

Vagy egy olyan ember, aki dislexiás, disgraphiás, hogy akar akár egy receptet is megírni? Persze el sem jutna addig, hiszen már az első félévbe kihull az, akinek TÉNYLEG ilyen nehézségei vannak.

Hogy szemetek, meg önzőek, azt kikérem magamnak! Mint minden szakmában, így az orvosok között is vannak kontárok. De különbség van aközött, aki tényleg egy paraszt és aközött, aki ügyelt 12 órát éjszaka, aztán megy a rendelésére, ahol már 100-an ülnek, teszem azt amúgy is stresszes, mert emberből van és épp összeveszett a párjával, vagy beteg a gyermeke, de nem mondhatja le a betegeit a saját kisfiáért, mert akkor micsoda mocskos szemétláda az orvos...

És tudod mit? Aki tényleg képes azt a mennyiséget megtanulni és utána az emberek nagy része által tisztelt jó orvos lesz belőle, az igenis büszke lehet magára! Párom édesanyja a legjobb fogorvos a világon, mindenki szereti, mert türelmes, elmond mindent és minden skillje megvan, ami kell egy fogorvosnak. De neki is van, hogy rossz napja van és a legutolsó dolog, ami érdekli, az a 128. beteg, akinek a fél pofája rohad kifele, mert fogkefét nem fogott a kezébe még, de mint fogorvos mégis el kell látnia, pedig nem érdemli meg. Sokan nem érdemlik meg. Sokakat nem is érdekli. De mint orvos, soha nem mondhatod ezt meg és nem válogathatsz, hogy kit látsz el.

Szerintem neked igazából pszichológusra van szükséged, hogy valahogy felülemelkedj a kisebbségi-komplexusodon, mert tisztán látszik, hogy küzdesz vele.

"amugy meg a Ritalin nevü gyógyszernek a hatásáról hallottam és sok gyerek aki megkapja 7-8 évesen ugy tud ülni egy helybe mint egy kis szelid bárány és nyugodtan maradnak képesek 8 órán át egyhelyre koncentrálni anélkül h a figyelmük elterelődne"

Ez eleve nem egészséges, másrészt akár hiszed, akár nem, az orvosok azért próbálnak törekedni arra, hogy ne tömjék tele a beteget gyógyszerrel. A gyógyszer nem arra való, hogy szuperembereket kreáljunk, hanem hogy visszaállítsuk az adott személy normális állapotát, vagy legalább eljuttassuk addig, hogy normális életet tudjon élni a társadalomban.

" én már mindenütt azt érzem h konkurencia van és versenyezni kell"

Tudod milyen az orvosira a felvételi, meg utána az egyetem? Folyamatos versengés, mindenki konkurencia, ráadásul olyan közegben, ahol amúgy mindenki a legjobb 10%-ból jött, az alap, mesterségesen nem turbózott képességeivel. Ha azt akarod, hogy ne kelljen versengni folyamatosan, ne ezen a pályán gondolkodj.

"mivel engem kitaszitottak állandóan az iskolából a tanulási nehézségek miatt ezután majd őket fogom én..."

Ez után a mondat után pedig ne a képességeid miatt, hanem a természeted miatt ne legyél orvos. Ha veled nem empatikusak az emberek, akkor te se leszel mással? Helló, ez a pálya az empátiáról is szól, nem csak a receptorokról! Ráadásul szidod itt az orvosokat, hogy milyen szívtelenek, miközben saját magad szeretnél mindenki felett állni...