Ha elvégzek egyetemen egy biológia alapszakot azzal el tudok helyezkedni, és ha igen akkor hol?

Szia!

Óriási témát ölel fel a kérdésed, több tucat oldalon (!) keresztül lehetne rá válaszolni. Ezért csak röviden általánosságban:

A biológia a legnagyobb természettudomány. Hatalmas a témaköre. Alapvetően az élettel, és az élőlényekkel foglalkozik, és azok építőelemeivel foglalkozik. Ez így talán nem tűnik soknak. Nos nézzünk csak néhányat a tudományterületei közül: fehérjekémia, biokémia, virológia, molekuláris biológia, sejtbiológia, mikrobiológia, genetika, immunológia, orvosi biológia, antropológia, állatrendszertan, állatélettan, anatómia, növényszervezettan, növényrendszertan, növényélettan, mikológia, ökológia, természetvédelmi biológia, elméleti biológia.....

Minden egyes témakörre külön-külön kellene megválaszolni a kérdéseidet ahhoz, hogy reális képet kapj. Ez persze hosszú egyetemi évek során valósul meg, és nem egy gyk válaszban...

Általánosságban:

- A biológus szakokon (budapesti egyetemeken mindenképp, de vidéken is többé-kevésbé igaz) KUTATÓKAT képeznek

- Akkor ajánlom, ha szeretnél ténylegesen kutatni, új, néha igencsak apró dolgokat felfedezni, cikkeket írni, konferenciákra járni, hasonló érdeklődésű emberekkel nemzetközi fórumokon (angol nyelv!) beszélgetni

- Az egyed alatti szerveződési szintekkel foglalkozó kutatók (infraindividuális biológia) könnyebben találnak állást, és általában jobban fizető állást is tudnak betölteni, mint az egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozó kutatók (szupraindividuális biológia)

- Az egyetemen mindenből tanulsz egy kicsit, de semmiből sem eleget ahhoz, hogy diplomával a kezedben önállóan érts valamihez. A specializálódás elengedhetetlen, ezt jobb esetben TDK-zás, szakdolgozás, szakmai gyakorlat során; míg kevésbé szerencsés helyzetben az egyetem után a munkába állás során fogod tudni elsajátítani.

- Minden embert más érdekel a bioszon belül, nem is lehet érteni mindenhez, és amúgy emberfüggő, ki mit tud könnyebben ill. nehezebben megtanulni. Bioszon kívül sok a kémia, közepes a matek, és kevés a fizika, ezek is szoktak néha problémákat okozni. Általánosságban azt mondható, hogy nehéz a szak, de mindenki egyéni képességei és szorgalma alapján derül majd ki, hogy milyen jellegű akadályokat fog könnyebben vagy nehezebben venni. Nem lehet mindenki egyformán jó bioinformatikából, növényélettanból és állatrendszertanból is.

- Mivel a kommunikáció az egyetemek és a középiskolák közt enyhén szólva nem mondható jónak, így biosz szakra megy boldog boldogtalan, akinek van kapcsolata a természettel, állatokkal-növényekkel, vagy épp szerette a bioszt a gimiben. Ezért vannak helyek, ahol nem csak a kutatóképzésre, hanem alkalmazott biológiára (pl. biotechnológia szakirány) mennek rá, ennek keretén belül a hallgatók elsajátítják egy átlagos labor működéséhez szükséges eszközök használatát.

- Kutatói állások (legtöbb esetben MSC, ill. most már egyre több helyre PHD is kell) : egyetemek, múzeumok, laboratóriumok, kutatóközpontok, MTA intézetei

- Biológusokat alkalmaznak továbbá (ezekhez általában elég egy BSC) : vízművek, kórházak, gyógyszercégek (orvoslátogató, laboráns), laboratóriumok (laboráns), múzeumok (preparátor, muzeológus), el lehet menni egyéni vállalkozónak pl. ökológiai szakvélemények kiadását készíteni, stb, stb...

Egyébként a nehézségei ellenére azok, akik kutatók szeretnének lenni, ajánlom a biosz szakot, hiszen nagyon szép területei vannak. :) És ha kutatóként egy adott témában te vagy a legjobb, akkor nagyobb valószínűséggel nyersz jó pályázatokat!

Hajrá! :)

(bocs, ha hosszú voltam)

Üdv.:

polarbeer