Hogyan működik az általános orvos szak, doktori disszertáció, PhD, stb?

Hatodévben az orvostanhallgató szakdolgozatot ír (nálunk is így hívják, mint bármely más szakon) aztán orvosdoktor lesz, ami nem ugyanaz mint a PhD.

PhD-t gyakorlatilag bármilyen tudományterületen lehet szerezni, amiből már van az embernek diplomája. Így akár orvosdoktor is szerezhet még pluszban PhD fokozatot, ha a 6 év után ilyen ambíciói vannak.

A szakképzés alatt a rezidens, ahogy a másik válaszoló is írja, dolgozik a képzési helyén, emellett tanfolyamokra és külsős gyakorlatokra megy meg mindenféle ügyeletekkel tud plusz pénzt szerezni magának.

1. Az orvosi hat éves, eddig stimmel. Hatodévben (vagy inkább hatodévre) megírja a SZAKDOLGOZATOT (ami nem egyenlő a disszertációval), majd megvédi, ez a diplomához az egyik feltétel. Ha megvan a diploma, akkor automatikusan doktor lesz, a neve elé írhatja a dr. rövidítést. Ezzel még ugye csak általános orvos lesz, nem szakorvos.

2. A PhD egy tudományos fokozat, ahhoz külön képzés szükséges. PhD nem csak orvosi területen, hanem gyakorlatilag minden tudományterületen van, azaz pl. egy történész is végezhet phd képzést, és így ő is doktor lehet. (A nevét tudtommal használhatja dr. előtaggal vagy pdh utótaggal is).

PhD képzést lehet végezni a szakképzésbe lépés előtt, de akár közben is, levelezőn. Nyilván az ilyen tudományos fokozatoknak elsősorban klinikákon van jelentősége, szerintem kis kórházakban nem nagyon jellemző, hogy elmegy valaki PhD képzésre.

3. A szakképzést nem egészen úgy kell elképzelni, mint mondjuk az egyetemet. Egy szakképzésben részt vevő orvos ugyanúgy dolgozik, mint egy szakorvos, csak természetesen felügyelet alatt. Én speciel szülészet-nőgyógyászat szakképzést csinálok, minden nap reggel 7-től fél 4-ig dolgozom, mint az összes kollégám, be vagyok osztva osztályra, ambulanciára, ultrahangba, végzek műtéteket, vezetek szülést, de mindig van felettem valaki. Sőt, ügyelni is kell. A szakképzés során vannak bizonyos gyakorlatok, amiket el kell végezni (pl. sürgősségi gyakorlat, transzfúziológia tanfolyam, sebészeti szakmákban skills képzés stb.), valamint műtéti szakmákban a szakvizsgához feltétel bizonyos típusú és számú műtét elvégzése. Tehát nem úgy tanulunk, mint egyetemen, hogy leadják az anyagot, aztán vizsgázunk belőle, hanem dolgozunk és közben elsajátítjuk a szakmát. Az egész szakképzés végén van egy vizsga (ami elméleti és gyakorlati részből áll), ha az sikerül, akkor leszünk szakorvosok.

Annyiban azért javítanám az egyik válaszadót, hogy a havi alapbérem nagyon nem 90 ezer forint. Szerencsére az utóbbi időszakban jelentősen javult a fizetés, jelenleg egy szakképzésben részt vevő, kezdő rezidens alapbére bruttó 255300 forint, ami kb. nettó 165 ezer forint. Erre jön még rá az ügyeleti díj, plusz az esetleges pótlékok (ezek intézménytől függőek, nem egységesek).