Szerintetek megéri manapság orvosnak tanulni?

Nincs sok hátra..! Akkor ne add fel..életed legnagyobb baklovese lenne ha mindjárt befejezed az orvosit és a célban hagynád fel..

Igen..nagyon is megéri orvosnak tanulni!

Milyen orvos akarsz lenni? Szerintem azért a szakterületen is elég sok múlik.

Nézzük a pozitív oldalait:

1. Biztos kereseti lehetőség. Közhely, de igaz: orvosra mindig szükség lesz.

2. Nem úgy kell elképzelni a dolgot, hogy rezidensként egy nyomorék kis csíra vagy, aki nem tud és nem csinálhat semmit anélkül, hogy valaki a kezét fogná, aztán leszakvizsgázol, és hirtelen te leszel az élet császára.

Az első-egy két évben nagyjából belejössz a szakmába, már addig is egyre több dolgot bíznak rád, harmadik évtől már elkezd a betegkör is kiépülni, gyakorlatilag egy negyedéves rezidens és egy szakorvost nem sok minden választ el egymástól. Szakorvosként nagyobb a felelősség, de kb. ennyi a különbség. Én néha még örülök is, hogy egyelőre rezidens (azaz már szakorvosjelölt) vagyok, mert így bizonyos dolgokban egész nyugodtan háríthatom a felelősséget, nyugodtan kérhetek segítséget.

Szakorvosként egy magánrendelőben azért már elég ciki felhívni a kollégát, hogy mit csinálja a maszek betegeddel...

3. Az, hogy a fizetés mennyire fos, az relatív. Órabérben szar, ez tény. Viszont ha csak és kizárólag a havi nettót nézzük, nem olyan borzalmas, nem fogsz éhenhalni, jó eséllyel még azért spórolni is tudsz. Nekem havi 5 ügyelettel megvan a nettó 350, persze az ügyeleti díj intézményfüggő. Emellett van hiányszakma, ill. Markusovszky ösztöndíj, ami plusz 100-150 nettó. Tehát 5 ügyelettel haza tudsz vinni 450-500 ezer forintot.

(Persze mielőtt valakinek nagyon kikerekedik a szeme: ezért a pénzért nyilván nem 160 órát dolgozom, mint más, hanem 220-240 órát, és akkor nem számoltam bele azokat a napokat, mikor nem tudok fél 4-kor elmenni a munkahelyemről, hiába addig tartana a munkaidőm, mert muszáj befejeznem a dolgom.)

4. Bizonyos helyeken akkora orvoshiány van, hogy elég meredek összegeket képesek kifizetni az ügyeletért. Kollégámnak Szegedről Tatabányára is megéri átjárni havi pár alkalommal, olyan órabért kap...

5. Miután szakorvos leszel, magánpraxist is tudsz nyitni, ha olyan szakot választasz, amivel ez lehetséges, ott mef azért elég szép összegeket meg lehet keresni. Persze nyilván nem ugyanaz napi 8 órás munkával jól keresni, mint pluszban dolgozni még 8-at....

Negatív oldal:

1. Az egészségügy egy fosrakás. Lehet szépíteni, de ez a helyzet. Van egy-két intézmény, ami fel van újítva és legalább tűrhetően néz ki, de azért a felszín alatt valószínűleg az is rohad. Kevés az ember, kevés az eszköz, szarok a munkakörülmények, sok a beteg.

2. Erre jön rá az a gusztustalan hierarchia, ami az orvostársadalmat jellemzi. Bizony meg kell szokni, hogy a profnak meg a főorvos úrnak minden szarját te intézed, az elismerés meg a pénz pedig nyilván az övé. Ha jól dolgozol, hajlandó vagy normálisan ellátni a közbetegeket is, nem csak azt, akiből érdeked van, akkor ezt észreveszik, és az összes szart a nyakadba tolják.

3. Jól meg kell gondolni, milyen területet választasz és el kell dobni az illúziókat, a magyar eü. nem a Vészhelyzet meg a Dr. House. Néha titkárnőnek érzed magad, annyi a papírmunka, sok az ápolatlan, idióta, agresszív beteg. Ha a beteg esetleg normális, akkor jó eséllyel a hozzátartozója nem az. Bizonyos területeken a perspektíva gyakorlatilag nulla. Gondolok itt mondjuk bizonyos belgyógyászati osztályokra, ahol a betegek egyik fele meghal, a másik meg a krónikus osztályra kerül, és nem azért, mert szarul végzed a munkát, hanem mert ilyen a beteganyag és kész. Öregedik a társadalom, a fekvőbeteg osztályok jelentős része lassan geriátriává alakul.

Nekem az egyik legokosabb, leglelkesebb csoporttársam nagyon megszívta ezzel. Nem sok motivációja marad az embernek, ha tudja, hogy hiába figyel oda, hiába dolgozik, a betegek nagy része menthetetlen.

Az egészet összegezve én egyébként nem bántam meg, most sem választanék mást, de mondjuk nagy szerepe van ebben annak, hogy szerintem jó szakterületet választottam.

De tény, hogy néha már most is érzem magamon a kiégés egyes tüneteit, olyankor muszáj egy kicsit magamba fordulnom és elgondolkodnom, hogy miért is választottam ezt. Aztán jön egy jobb periódus, valami sikerélmény vagy egy-két valóban hálás beteg (nem anyagi szempontból értem a hálásat jelen esetben) és megint kicsit jobb.

Sokszor már reggel 8-kor felcseszem magam az egész tetves magyar rendszeren, a hülye kollégákon és a még hülyébb betegeken, de aztán megint jön valami pozitív és megint örülök, hogy orvos lettem.

utolsó, mi a szakterületed?

amúgy kérdező, jah, nettóban azért lehet keresni, és még elkölteni sem lesz időd annyit dolgozol :DD

de nyilván közgazdászként, IT-sként időarányban jobb fizetéseket lehet elérni és hamarabb. ezt neked kell eldönteni, hogy mi számodra a fontos..,

és külföld még mindig opció ha ugy döntesz. csoporttársaim fele már nagyon tolja a németet és végzés után megpattannak.