A bolognai rendszerben mit jelent az alapképzés?

Alapképzés az a BSc/BA, amit régen főiskolai diplomának hívtak.

Az erre ráépülő mesterképzések azaz MSc/MA, pedig a régi egyetemi diplomának felelnek meg.

Az alapképzés is diplomát ad és ugyanúgy elmehetsz vele dolgozni, mert sok munkáltató már megelégedik vele. Mesterképzést akkor szokták leginkább ajánlani, amikor egyszer feljebb akarsz kerülni a ranglétrán, vagy valamivel több pénzt kereshetsz vele. A mesterképzés csak kiegészíti valamicsként az alapképzést, bár sokan többre tartják a 2 év tapasztalatot mint egy mesterdiplomás pályakezdőt. Ezért szokták munka mellett ajánlani levelezőn az elvégzését.

Az alapképzés is ad egy végzettséget, és a mesterképzés is ad egyet, teljesen függetlenül az alapképzésben megszerzettol.

Mondjuk ha alapképzésen fizikát tanulsz, majd mesterképzésen vegyészmérnök szakra mész, akkor az alapképzésen "fizikus", a mesterképzésen "okleveles vegyészmérnök" végzettséget kapsz. Az "okleveles" szó itt azt jelöli, hogy az adott képzés mesterképzés volt.

Bizonyos szempontból igaz, hogy az alapképzés "alapvető tudást biztosít", bár alapképzésen es mesterképzésen egyaránt lehet specializálódni az adott képzésen belül. Mondjuk a fenti példának maradva fizika képzésen választhatod az alkalmazott fizika szakirányt alapképzésen, majd a Vegyipari és folyamatmérnöki specializaciot a vegyészmérnök mesterképzésen.

Az alap és mesterképzés tehát két külön képzés, külön, egymástól független végzettséget ad egymástól függetlenül választható szakirányon.

Az értelme az, hogy hasonló tudásanyagot biztosító képzések között átjárást biztosítson. Mondjuk valaki, aki biomernoknek tanult alapképzésen, majdnem minden tárgyat hallhatott, amit egy vegyészmérnök is, ezért ha idő közben jobban megtetszett neki a vegyészmérnök szakma, akkor az alapképzés végén dönthet úgy, hogy vegyészmérnökkent folytatja a mesterképzést. Aki mondjuk fizika szakot tanult, annak tudasaban kevesebb az átfedés a vegyészmérnöki szakon megkovetelttel, de még mindig elején jó. Tanult sok matekot, meg kémiát is valamennyit, ezek jó alapot nyújtanak neki a vegyészmérnök pályához, így a vegyészmérnök mesterképzésre fel fogják venni, ahol bepotolhatja a vegyészmérnöki tárgyakat és vegyészmérnöki végzettséget kaphat. Egy alapképzésen szabad bölcsészetet tanuló hallgatót például nem fognak felvenni vegyészmérnöki szakra, mivel nincsen meg a szakhoz szükséges alapvető tudása. Viszont neki sem lesz kötelező szabad bölcsészet mesterképzésre mennie, jó eséllyel felveszik mondjuk politológus mesterszakra.